József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1970-1973, Szeged
mely készült az 1971.now.22-én megtartott 1971/72. tanévi I. Rektori Tanácsülésen hozott határozatokról. Jelen vannak: Dr.M^rta Ferenc, Dr.Csákány Béla, Dr.Serfőző Lajos, Dr. Szentpéteri István, Dr.Krajkó András, Dr.Szalay László, Dp.Papp Ignácz, Dr.Rácz János, Dr.Vastag Pál, Tóth Ferencne. NnPirendi pontok: 1/ Bejelentések. 2/ Az egyetemi kutatások legfontosabb elvi problémái. Előadói rektor. ad 2/ napirendi pont "Az egyetemi kutatások legfontosabb elvi problémái" c. tudománypolitikai bizottsági tervezet megvitatásáról beérkezett kari, illetve központi tanszéki észrevételek, valamint jelen rektori tanácsülésen elhangzott alábbi megjegyzések figyelembevételével készítendő el a Művelődésügyi Minisztérium részére a felterjesztés.- Általános megjegyzésként szerepelt a társadalomtudományi szervezeti egységek részéről, hogy az anyagban foglaltak túlságosan természettudományi, műszaki szemléletűek. A vita során hangsúlyozottan jelentkezik az igény a társadalomtudományok sokszinü, átfedésekkel teli elvi, szervezeti és irányítási szempontból kissé kusza helyzetének rendezése iránt. Szükséges volna az egységes elvi koncepcióra épitve a társadalomtudomány speciális feltételeinek megfelelően az elvi variánsok kidolgozása.- Az anyagban többizben leszögezett elv, mely szerint az egyetemek a tudományos utánpotlás-neveles országosan legszélesebb bázisai, ez igen megtisztelő és nagy felelősséget jelentő megállapitás. Ennek az elvárásnak az egyetemek reálisan azonban csak akkor tudnak eleget tenni, ha a fokozott követelményekhez a megfelelő anyagi támogatást megkapják. Az egyetemek kutatómunkájára forditott támogatás mértéke messze elmar d a kutatóintézetek támogatásától, ezt országosan ismert statisztikai adatok igazolják /egyetemen egy oktatóra eső kutatási támogatás 35/m Ft, kutatóintézetben egy személyre 272/m Ft./ Hjj ezzel szembú llitjuk a kutatómunka eredményességének országos aianyszámait /tudományos fokozatok kutató intézetek vonatkozásában 13.5 %, egyetemeken 19.7 %, szabadalmak, publikációk száma/ e számok az egyetemek s azok dolgozóinak eddigiekben is komoly munkáját jig azolják. Kérdés, hogy a jövőben fokozottabb súlyt helyezvén az egyet emi tanszékek tudományos bázis jellegére, várható lesz-e^ az országosan 9 % tudományos támogatási alapon belül némi eltolódás az egyetemek javára? Ezt a problémát konkrétan fetik fel a 3.22. a 4.1, és 5.6. pontban foglaltak. Az egyetemi kutatómunkának általános tudományos bázisteremtő ^munkája az 1.4. pontban adott megfogalmazás szerint kissé félreérthető, keserű százizt eredményez. Ez a fos; almazás mintha az egyetemi kutatómunkát eleve más súlycsoportba helyezné, elfeledkezven a nem kifejezetten kutatómunkával foglalkozó intézményekkel szemben, az alapvetően többirányú elfoglaltság mellett is kiemelkedő egyéni eredményekről, valamint éppen az egyetemeken kialakult tudományos iskolákról, a kutatások eredményeinek a népgazdaság különböző ágainak KK szerződések formájában adott segítségről. Az élvonal elérése tehát egyetem kutatóhelyeken sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint kimondottan speciális kutatóegységeknél, intézményeknél - s ezt az előterjesztésben kifejezésre kellene juttatni. Ezzel összefüggésben felmerült az 1.6. pontban szereplő "diszciplináris" kutatások esetleg félreérthető elnevezésnek más kifejezéssel
