József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 10., rektori munkaértekezlet
méretezni mint n vir 7:on*»le " egvgikubb és ,i el " ' tőséhüknél fogva is másod- va~" harmadrendűként kezelendő tornák s-yagát. Az első és a 3 ^pvető elvi állásfo' le lásunk t •'’kát nVv>~ rö zitheto, }.-• -~y a. Különös rész progrr miénrk kor F" •- rüe itése ninde-'ekelőft az anyag feldolgozási módjának revízióját teszi feladatunkká. 2. Eldöntendő kérdés ez is, ho~y . ® io**i felrőok^e.+áp^nn - tárgyunkat illetően - mi az alapvető céö. olyan elméletil- g megás szírt cn kiképzett G ekem-erek kibocsátása ~z O'y®'1'enrol, ®kik áltelánor ismereteik folytán, ®-z c-letbc kilépve, e~y konkrét állami ’-”-~-+ási az rvnél elhelyezkedve optimálisan rövid ide alatt ® kérd '-es igazgatási ága-at kiváló művelőivé válhatnak, v°gy padi' már az cgyetemi oktatás sarán specialistákká képez,zük ki okot. Véleményünk r*-érint ez többi célt - éppen nz á 1 la ni“zg-t ás i tevékenység re d kívüli szerteágazósága és bonyolultsága, valamint a Hatáltos io-snyng törne -nár etüsé e okából - valamennyi s^akág^a+ra ve na t közt nt vn nentüzhetjük a siker reményében masunk elé. 3, .Az elövőnkben kifejtettek lé'••yenében me'ha+érózsák a különös Rész karvaerüsítéee során körete "dő fontosabb sze"po“"'' ok"11 is. a/ felt ét la"-ül szükséges'® y ui pragr-® n, «mely a -*.»1« legit szerkezetében is átnlvkitta. A népgazdasági i^nz-"®! ás és 0 politikai iga®-atás között elvelyezkedő , ■iel®rl®g ®•°őág aktként kezelt kul+ ráliz'és szociális iga""®tés leülő* ■"ál® s-. tv--dó, önálló főxx á-^zztokra. Ez - mint közév- indokoljuk - n*n pusztán forn^i kérdés, n két ágazat tekint'»tőben M zo-vrs foki" ® ■’»máztól ®ltérő feldolgozási módot látunk cél- '-•ei'ürak; u j-új1- j. Ki j- . ^ »■ . vr » vv,. lszerü, ugyanakkor más, na"yóbb vál ■'czt® + ás® k ak kitett, jogilag kevésbe részletesen, szabályzott tornák anyaga /gondob/ az enlitctt szerkezeti átnlnkifás során "i-ycl®nnal kall lenni bizonyos arányból vál+cr,ir + á*,okra, nég az elá-az-tok viszony Irtában is. F-vés ágazatok és elágazótok - mint például a viszonylag stabil és jo-ilng is kimunkáltnbb politikai igz<r,g«* + ás egyes +erül®tei, vagy a szociális igazgatás - rész 1«+ ®aebvár~yalásrt továbbra is is célj y- ®y lünk itt például a kuliénális igaz--tás egyes részeire/ azükith'tő; * c/ a Különös Rész el készítőddé uj programjában -ondos el ez zés alá kell verni azt is, hogy milyen, módozatok vfc^án kü® v ö’- ölh®took ki egyrészt 0 tá.r-v és más i o a ágak t a na ny a v ár? a k ös sz nHas onl it a.sa során ' észlelt átfedések, másrészi a iára von' belüli á-av-tközi a+fedásek. Előbbi e-yes részek kihagyására /pl. külügyi i ■ -• • g-tás/ is verethez, ®z, utóbbi probléma, megoldása pedig oly módon érhető el, hogy v riá-®z®tTr is érvényes ic+zlek e yü.itesen, m 4. több ■■"tra V' az e "yes konkrét ágazati igazg-fási irner®-1-® letol el külön Ivetten kerüljenek 0 k+ a.+ás r a: d/ elvetendő a jövőré r.ézve a val*in*rv y* ázez-+t nlágazn’t. a-yo"árak '"eldől-óvári módjáMl köv^et* eddi~i ®*y*é~«F séma. Már feldolgozási mód alkalmazandó a *icpgn"das ;*i j/’azg'*táp e -észét tekintve is, legtöbb alágazatára nézve is, ismét más s®®®potok ®^®rint dolgozandó fel n szociális va"*y az un. poli*ik"i isnrgr.+áe a.-ya"a. A non'zdnsári i~® •snál cbg-ik”s, + lmcnósn tárcák /minisztériumok/ s" er int i tárgyalási mód célz---rübb l<**r r> nn"át í
