József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1966. november 10., rektori munkaértekezlet

- 4 -fejlődés alapját képezheti a matematika oktatásában követhető módszeres eljárásnak. Figyelembe kell venni, hogy a középiskola alig lépte túl a rabszolgatársadalom matematikáját. Az egyetemnek ezzel szemben óriási anyaggal kell megbirkóznia. Ebből az a hibás törekvés született, hogy a felső évek anyagának egyrészét igyekeznek az I. év folyamán előadni. Ez az eljárás semmiképpen sem helyes és érdemes lenne megvizsgálni. Meg kell Valósítani a fokozatosságot,, As analizis oktatásában is egyszerű, középiskolás-szintű, megérthető problémákból kell kiindulni. Mélyebb analízisbe nem bocsátkoznak, csak az anyagban való előrehaladás bizonyos fokon. Attrakcióra, közvetlen szemlélettől elvonatkoztatott általánosításra csak a II. évfolyamom kerül sor.

A fokozatosság a felsőfokú oktatás mai követelménye mellett valóban nem hagyható figyelmen kivül. Ezért kívánkozik szinte minden tárgy elé a történeti áttekintés, amely megfelelő összeállitás mellett, fokozatosan vezeti be a hallgatót a tárgy szellemébe, problematikájába. Felujitja azokat az ismereteket, amelyre a kérdéses kollégium nihtegy ráépül.

Szemléletesség:

Közismert, hogy az egyhangú, megszakítás nélküli előadások unottá, esaknem eredménytelenné válnak. Karunk oktatóinak legnagyobb része ezt élénk, változatos előadásokkal, negfelelő bemutatásokkal, szemléltetéssel küszöböli ki. Az intésetek többsége különböző vetítőkkel rendelkezik, s azokat használja is. Gyakori azoLban, hogy az elsötétités alatti magyarázat hosszú időt vesz igénybe, amit a hallgatók lejegyezni nem tudnak. Ha nincs litografált jegyzet, vagy könyv, a jegyzetelésben pótolhatatlan hiányok maradnak« Törekednünk kell olyan jellegű vetítésre, amely diffúz fény mellett is megoldható./Sok helyen sikeresen alkalmazzák./

Fokozottabban lehetno igénybe venni az előadási kísérleteket. Természetesen csak olyan . .sérletekről lehet szó előadás közben, amelyek eléggé demonstratívek, nem vesznek hosszú időt igénybe.

logikai-szerkezeti egység:

Jó, de nem mindig megvalósítható, hogy egy-egy egyetemi előadás, egy-egy logikai egységet alkosson. Ez az egység lehet nagyobb őszszefüggő egész kisebb része is. A szerkezeti egység az egymáshoz tartozó részek jól tagolt, netodikailag jól átgondolt egészót jelenti.

Dr. Búdé Ágoston professzor szavaival élve, .oz a tudatos előadás /ami nyilván nemcsak az anyag biztos ismeretét, hanem az anyagrészek nehézségi fokának, tanulhatóságának, eredményességének, más tárgyakkal, a gyakorlattal való kapcsolatának ismeretét is jelenti.'/ i fenti értelemben használt tudatosság nagyban segíthetné annak a problémának megoldását, amit dr. Kalmár László professzor igy fejezett ki: Á különböző tanszékek munkájában ‘'nincs módszertani egység

beszéd és stílusbeli „helyesség

T 9 2*

,z előadások magától értetendő követelménye. Fiatalabb oktatóinknál

téren olykor nehézségek vannak. Tanárképzésnél e követelmény kilégitésétől eltekinteni non lehet. Már pusztán figyelmeztetéssel is

rednény érhető el. 0, ,, , mmxr

J Stenculszám: TTK. 54-2