József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1967. február 2., rektori munkaértekezlet

<L + *t

be az egyetem vezetési kapacitásának.*

Az üres, ill* nőm megfelelően betöltött tanszékek problémája abból a körülményből nőtt ki és - sajnos meg kell állapítanunk - óét, f<>£ nehézséget okozat a Jövőben is, hegy o^eternnk számos professzora az elmúlt évtizedekben nem fordított elég gondot a tudományos utánpótlás nevelésére, amikor pedig ennok következte-A

bon tanszékeink betöltésénél más egyetemeink, elsősorban a nagy

tudományos koncentrációt képviselő budapesti egyetemekről kiván;

tunk volna utánpótlást biztosítani, a saóbajöhebő Jelöltok nem voltak hajlandók a fővárosi, bár papíron kisebb illetménye állásukat, a szegedi tanszékvezetés! feladatkörrel felcserélni, bár sokszor a szociális feltételek is döntő szere.et Játszottak ebbon« Különösen kirívó volt és az ma is, a helyzet a Bölcsészet tudományi Karon, kevésbé a Jog és JLlombudomónyi ivaron, tulajdonképpen megoldott a természettudományi Karon*

áoliasom szántén meg hangsúlyozni, hogy felsőoktatásunk eredményessége a tanszékvezetőkön, mint sarkköveken nyugszik és az utódok nevelése éppermgy érdeke a tanszékvezetőnek, mint magának az asszisztensnek és az etyetessnek is, viszont a minőségi cserék elmulasztása, a szemethunyás évek óta fennálló és ti»„állapitott problémák fölött - néhány vonatkozásban ezt nagyon Jól látjuk - már nemcsak bőn, hanem hiba is*

Nagy segítséget reméltünk a szakszervezeti Bizottság közreműködésétől a munkafegyólam megszilárdítása terén* z.-re bnénk, ha öntudatos, belülről Jövő fegyelem alakulna ki, amely nemcsak az egyén, hanem az összesség számára is elviaelhotétlenné teszi a lazaságok fönnállását. Bizony« sfokú Javulást megállapíthatunk, de egy en azt is, hogy még őzen a téren is van bőven tennivalónk*

Végezetül gyötörnünk ideológiai politikai helyzetűről kivonok néhány szót mondani* Utoljára, de nem utolsósorban a karok,- 5 -