József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1966. december 15., rektori munkaértekezlet

- 5 -Az ide vonatkozó rendelkezés szerint a társadalmi ösztöndijakat három tényező határozza meg: az egy főre jutó jövedelem, a ta­nulmányi eredmény és végül a szerződtető fél közigazgatási jel­lege /kiemelt város, ill. vidék/. Az egy főre jutó jövedelem szempontjából megállapítható, hogy ál­talában az alacsonyabb jövedelműek részesülnek nagyobb számban és arányban társadalmi ösztöndíjban. A statisztikai mellékletekből osztályközépsők alapján számított átlagjövedelmek nyújtanak az alábbiakban e tekintetben fclvilágooitásti Az egy főre jutó jövedelem forintban a Tanév Jogtud.Kar Bölcsészettud.Kar TTK Társ,őszt. Összes Társ.őszt .Összes Társ,őszt .Összes hallgatóknál hallgatóknál hallgatóknál 1963/64 812 860 750 829 777 812 1964/65 811 865 765 S99 m 819 1965/66 807 860 736 830 799 829 1966/67 819 882 813 860 810 83 8 Még kedvezőbb a helyzet ha a tanulmányi ösztöndíjasok átlagjöve­delmet az összes hallgatók átlagjövedelméhez viszonyítjuk. Az utóbbiak ugyanis általában valamivel magasabbak. Az egy főre ju­tó jövedelem tekintetében jelentkező növekedési tendencia pedig nyilvánvalóan társadalmunk egészében jelentkező egy főre jutó jövedelem növekedéssel függ össze. A mellékletok 4.sz. táblázatából megállapítható, hogy a társadal­mi ösztöndíjasok tanulmányi eredménye mindhárom karon magasabb az Összkari tanulmányi átlagoknál. Az egy főre jutó jövedelem és a tanulmányi eredmények között itt sem mutatható ki jelentősebb kapcsolat. A három év átlagában a magasabb jövedelmi csoportokhoz tartozó hallgatók tanulmányi át­lagai csupán cgy-két századdal nagyobbak. A munkahely szempontjából a jogtudományi és bölcsészettudományi karon két-két eset kivételével csak vidéki szerződtető felek sze­repelnek és csak - érthető okok miatt - a TTK-n jelentősebb a kiemelt városok aránya, azonban itt is nagymértékű csökkenés mu­tatkozik évenként. így az 1963-64-cs tanévet 100-nak véve a vizs­gált évek sorrendjében a dinamikus viszonyszánok 87,3 %» 50 % és 24 %. Eng.: Dr.Vártay István, 15 péld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom