József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 10., rektori munkaértekezlet
Az 1-3*/ alatt felvetett problémák mellett vernek bizonyos' többi olyan általánosan jelentkező nehézségek, melyek bármelyik céltűzés elfogadása esetén a jövőben kiküszöbölendők. c/ Általános vélemény szerint helytelen az, hogy a szakmai akorlat időszaka alatt a hall at ónak kapcsolata, az egyetemmel teljesen megszakad. Igaz, hogy a felhívott utasitás lehetővé ■ y c. délein konzultációkat, illetve előadásokat Írjon .en említem meg, hogy a szegedi karon mindkét évben a jéS3 napos konzultációra hívtuk bej ennek hasznossága tesnek bizonyult. b/ Általános objektiv nehézségként említik a hallgatók a fizetések acsony voltát. Arról már szó volt, hogy a vonatkozó rendelet egysésen 1100 Ft-os díjazást állapit meg. Ez főleg a nem lakóhelyükön gyakorlatot teljesítők számára - elsősorban az albérleti szobák magas .ja miatt - nem bizonyul elegendőnek. A hallgatók nagy többsége állítzaraoszinteszi, elő. Példaszehall atókat kát azonban eléggé hogy az egyetemi tanulmányi idő iyági helyzetet teremtenek számukra kapott juttatások mint a forintösszegben 'la tu dvezőbb magasabb rtáket kitevő zárógyakorlatos illetmény. c/ Főleg az •k kivál sztása, ezt tér észetesnek felügyeleti szerve első évben problémát jelentett a megfelelő instruktoáltalában az instruktorok irányitó, nevelő tevékenykedvezőbb idő vei megfelelő hatófokának biztosítása. A második évben a kép is kell tartanunk. Világos ugyanis, részéről a. kiválasztás is mind megfelelőbb no.gy ipo ■ja fgy sztalatok összegeződésével az instruktorok munöubb lehet s a tape állandóan javul. d/ Nem elhanyagolható számban említették mc g magkérdesettok, beosztásul: nem jogi munkakörbe történik. c/ A jelenlegi rendszer bizonyos hátrányának tekinthető, hogy a ligátok munkahelyre történő szétosztása még a legfontosabb egyetemi .róvizsga, nevezetesen az államvizsga megtörténte előtt valósul meg; ,y az államvizsgának ebből a szempontból már ösztönző hatása nincsen. f/ Itt említjük meg azt a már említett negatívumot, hogy a haliéból: általában ellenzik a jelenlegi zárógyakorlatos rendszert. Ezt ionban túlhangsúlyozni azért volna célszerűtlen, mert a. hallgatók iloményc természetesen az eddigi gyakorlatokkal kapcsolatosan alakult .♦ Elvben tehát joggal feltételezhető, hogy a megjavított s az említett •oblémékat kiküszöbölő rendszer mellett a hallgatok véleménye pozi.V irányban változik. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy kezdeti iakaszban, az első kísérletek időszakában az elvi kereteiben legmeg>1 élőbbnek látszó oktatási rend sem mentes zökkenőktől és nehézségekül. fentiekben ismertetett nagyszámú szempont mérlegelése mellett is gitélásom szerint a jelenlegi szalagai zár égyakorlatos rendszert toll tartanT." Javásolbm,’ líoöjy' Ja"Szakb’izóttsás fosá^afa fobra is fenn ne jSárcf 19%9V "tavasfzán kell' üjbóT visszóterhi’.’ ‘Á 'szakmai' 'záVó^alóorTe'tos ndszer'Ts' TőIVg’pVdig’ c.“?elsooTcTa‘b'ásT relform alapján történő ‘képzáő karokon 1964/65* tanévtől kezdődően valósult meg. Meggyőződésem, hogy biztos alakokon nyugvó következtetés kialakításához szükség van legább^eyy jtc..jós tanulmányi ciklus végigvitelére. Az 1964/65.tanévFen TrTTkbzFttor az"19By/6B'.‘ Tanévben íkjezík'Fe‘ ‘egyetemi tanulmányaikat? 1969. február-márciusában állanvizsgáznak. Az ekkor történő vizsgát egyrészt figyelemmel lehet az oktatási reformban foglalt célkitüsek megvalósulásának hatófokára, s ezzel összefüggésben 5 év tapasz.g. :Dr,Vártay, Slsz.: 2310. 15 péld.
