József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1994-1995, Szeged
1995. június 29., IX. rendes ülés
Magyar Rektori Konferencia Titkárság 1995. 06. 19. Se 3 Frenyó V. László: A pénzügyminiszternek a felsőokatást érintő beszámolójából az derül ki, hogy a PM bizonyos pontokban alulinformált A felsőoktatás rendlekezik fejlesztési koncepcióval, mint Biró Péter elnök említette. Jobban meg kellene értenie egymást a pénzügyi kormányzatnak és a felsőoktatásnak. Minden kormányzetnak figyelembe kell vennie, hogy a felsőoktatás jelentős erőt és szellemi bázist képvisel. A felsőoktatás hajlandó résztvenni progresszív módon a stabilizácóban, elkötelezettje a normatív finanszírozásnak és vállalja, hogy elkészít egy megvalósíthatósági tanulmányt a felsőoktatás stratégiai fejlesztésére. Szét kell választani a gazdaság és felsőoktatás fejlesztését. Nem azért van szükség ugyanis a pénzügyi támogatás csökkentésére, hogy átalakuljon a felsőoktatás, hanem azért mert közteherviselés van az országban, és ebből a felsőoktatásnak is ki kell vennie a részét. Volt és van hosszútávú fejlesztési stratégiája a felsőoktatásnak, ehelyett most egy országgyűlési határozatot akarnak megszavaztatni, ami a fejlesztés elvetését jelenti, mert nics pénz rá. A felsőoktatás számára fontos lenne, hogy - az FTT határozatának megfelelően - hosszútávon kiszámítható és jól követhető finanszírozási rendszert dolgozzanak ki a felsőoktatási intézményekre. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az intézmények kaphassanak nagyobb gazdasági önállósságot, míg a másik fontos feltétele az önálló Finanszírozási Tanács létrehozása az FTT megfelelő átalakításával. Három kérdésre szeretne választ kapni:- Van-e lehetőség a 4.1 mrdFt 3 évre való széthúzására az FTT határozatának megfelelően?- Hogyan fog a 4.1 mrdFt eloszlani az egyes intézmények között és ki fogja ezt eldönteni?- Van-e lehetőség az 1996-os többlet elvonás elkerülésére? Kis-Pap László: Biztosítani kell a jogi feltételeit a következő három dolognak:- a hallgató létszám emelése,- a post-secondary képzés felsőoktatásba való beintegrálása,- az intézményi integráció beindulása. , Andorka Rudolf: Mi fog történni az Alakotmánybíróság döntése után? Az MKM által kiküldött levél szakszerűtlen, igazságtalan és antidemokratikus volt. Szabó Miklós: Külön kell választani a gazdasági restrikciót és a felsőoktatás fejlesztését Fejleszteni csak akkor lehet, ha erre megfelelő törvényi keret is van. A felsőoktatásban az időtényezőt figyelembe kell venni. Bokros Lajos: Nem szakember a felsőoktatás politikában, az egész kérdést csak a költségvetés oldaláról tudja megközelíteni. Nem mondhat le a kormány arról, hogy 1996-ban is ne legyen megtakarítás a költségvetésben, amit majd később a fejlesztésekre lehet adni (export, felsőoktatás, stb.) Nincs ellene szakmai kifogása, hogy a 4.1 mrdFt-ot fokozatosan vegyék el, de ekkor mástól kell elvenni. Amennyiben az MKM megfelelő szakmai érvekkel alátámasztott érvelése meg tudja győzni a többi szférát, hogy sokkal hatékonyabban tudja a felsőoktatás felhasználni a pénzt, akkor elképzelhető a fokozatos elvonás. A jelenlegi pótköltségvetésben az 1 mrdFt meg fog jelenni, amelyet az idei létszámleépítésre, azaz a közalkalmazotti kielégítésekre lehet csak felhasználni. Az MKM-nél külön vonalon jelenik meg zároltan és csak az elbocsátás után használható fel. Tény, hogy 1996. január 1-től a FO 4.1 mrdFt-al kevesebbet fog kapni. MRK PM04.DOC 4
