József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
II. kötet - 1994. június 30., XII. rendes ülés
I. Bevezetés Szeged, ha lakosság számát illetően nem is, kulturális jelentőségét tekintve méltán tartható az ország második legfontosabb városának. Nem csupán az ország délkeleti negyedének meghatározó települése, hanem - mivel a szomszédos országok magyarlakta területeinek földrajzi középpontjában helyezkedik el - határokon túlmutató szerepe van, ami a jövő Európa-képe szempontjából igen jelentős tény. Fekvése az Alföldön kivételesen szép, a városmag történelmi levegőjű. A település ipara nem túl jelentős, meghatározó szerepet az élelmiszer- és egyéb könnyűipar mellett főleg a kereskedelem, szolgáltatás és mindenekelőtt az oktatás játszik. Számos középiskoláján túl a Szegeden működő hét felsőoktatási intézmény mintegy 20.000 hallgatót oktat, közel 2500 egyetemi oktatót és a klinikák ápolószemélyzetét is beleszámítva 5000 főt foglalkoztat. A szegedi felsőoktatási intézmények közül az orvosegyetem önmagában is a város, a felsőoktatási intézmények együttese pedig egész Dél-Magyarország legnagyobb kenyéradója. Szeged városa 1921-ben adott lehetőséget a kolozsvári egyetem letelepedésére és a dolog jelentőségét átlátva, a kulturális kormányzattal együtt a korszakban szinte egyedülálló erőfeszítéseket tett az eredendően mezőgazdasági jellegű település igazi várossá, szellemi központtá fejlesztése végett. Az akkori városi vezetés a kulturális kormányzattal együtt mindent elkövetett az egyetem méltó körülmények között történő elhelyezése mellett más felsőoktatási intézmények telepítése érdekében is. Klebelsberg Kuno Szegedre hozta Szent-Györgyi Albertet, aki a környék legjellegzetesebb növényével, a paprikával kapcsolatos kutatásai során az anyagcserére vonatkozó felismerései és a C-vitamin felfedezéséért 1937-ben elnyerte a Nobel-díjat, s máig ő az egyetlen, aki Magyarországon folytatott tevékenységével érdemelte ki ezt az elismerést - éppen Szegeden. A II. világháborút követően határszélivé s ezáltal kilátástalan jövöjűvé vált város háttérbe szorult és bár oktatói még évtizedekig őrizték a korábbi színvonalat, az egyetem - majd a Szegedi Tudományegyetem kettéoszlása után az egyetemek - jelentősége visszaesett. Az újabb fejlődés lehetőségét a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának Szegedre hozása adta, de ez a kutatómag az egyetemektől való különállása folytán nem tudott kellő lökést adni a felsőoktatás fellendüléséhez, bár a tudományos tevékenység színvonalát jelentősen megemelte. A rendszerváltást követően, részint az erre vonatkozó kormányprogram, méginkább a nyugati pénzügyi támogatottság és világbanki irányvonalak alapján előtérbe került az egyetemek újraegyesítésének kérdése. Az évtizedek óta önállóan fejlődő Hittudományi Főiskola, a József Attila Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem voltaképpen az egykori Ferencz József Tudományegyetem fakultásaiból jöttek létre, s így valamilyen szintű újraegyesítésük nem látszik
