József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
II. kötet - 1994. június 23., XI. rendes ülés
tóS-kfo 4. A 27. § (5) és mindazon pontok ahol hatáskörök átruházásáról van szó. Véleményünk szerint nem elegendő megmondani, hogy a hatáskörök átruházhatók, hanem azt is melyek ezek és azokat kinek ruházzák át. Vonatkozik ez különösen a különböző munkáltatói jogkörökre. Ráadásul ahol erről szól a tervezet ott sem következetes, lásd pl. 48. § (4)-et és 50.§ (4)-et, ugyanez hiányzik 52.§-ból, de az első kettőben sincs konkrétan meghatározva mit jelent "szervezeti egységen belül munkáltatói joga van"? Vagy az 53. § (5) szerint a RH vezetőjének munkáltatói jogköre van, dékánnak nincs, tanszékcsoport vezetőnek igen, sőt a 13. melléklet, 6. § a) szerint bérgazdálkodási joga is van!. A tervezet ezen pontjai a KSZ-szel is bizonyos mértékben ellentétben vannak. Célszerű lenne egy könnyen áttekinthető táblázatos összeállítást megadni, amelyben pontosan fel van sorolva kinek és miben (milyen) munkáltatói joga van; milyen átruházott hatásköre van. [Ezt követően a munkáltatói jogok vonatkozásában a KSZ-t is e szerint kellene módosítani]. Véleményünket az FT. 57.§-a is alátámasztja. Természetesen az is elfogadható hogy a rektor nem ad át hatáskört (pl. felvétel-elbocsátás, lásd KSZ) , akkor azt kell kimondani, de mindenképpen valamilyen egységes elv szerint és nem úgy ahogy van. 5. A27.§ (3), 28.§ (2) és még néhány helyen: Egyértelműen van megfogalmazva a "megismételhetőség"? A szigorítás csak egymásutáni ciklusra vonatkozik, vagy "bármikorra". A "megszakítás után" a számolás újra kezdődik? Többen konkrétabb megfogalmazást igényelnek, mások szerint a megfogalmazás csak az egymásutániságra vonatkozik . 6. A XI. és XII. fejezetekkel kapcsolatban a szakszervezeti testületben megoszlottak a vélemények: Voltak akik a tervezet választott megoldását jónak találták, sőt talán még részletesebben igényelték az egységek (tanszéktói-karig) szabályozását. Mások szerint az egyetemi szabályzatban a legfontosabb kérdéseket kell szabályozni, a tovább szabályozás a kari szabályzatok feladata legyen. Szembeszökő a kari értekezlet 43.§-beli túlszabályzása (vesd össze a hasonló feladatú egyetemi közgyűléssel [31.§] !) . Ugyanilyen példa a tanszékcsoporttal kapcsolatban Írottak + a 13-as melléklet. 7. A XIII. fejezet a központi oktatási egységekről szól. Nagyon heterogén fejezet. A már emlitett munkáltatói jogokon kívül is fennáll ez a probléma, pl. a vezető megbízási módjára, időtartamára. Két lehetőség van. Vagy mindegyiknél ugyanazokat a kérdéseket szabályozzuk, vagy azokat a szabályozási pontokat, amelyek közösek kiemeljük a cím utánra, s azután soroljuk fel az egységeket, s a specifikumokat szabályozzuk. A részletes szabályozás itt, vagy a mellékletben az FT. 63 . § (5) miatt nem kerülhető el! 8. A XVIII. fejezetben szólni kellene a KT-ról. A fejezet is ezt a címet kapná: A Közalkalmazotti Tanács. Ezt követően két paragrafusban megadni funkcióját (lásd Kjt. 14.§ (l)-et!) és utalni a Közalkalmazotti Szabályzatra és azt mellékletben közölni is! [Ezt elküldjük a Kancellár Űrnak]. Véleményünk szerint nem írható egy fejezetbe az az Érdekképviseleti szervekkel, az azokra vonatkozó rész a XIX. fejezet lenne. 9 * * * 9. Végül egy eldöntendő kérdés: Ha jól értelmezzük a melléklet az SZMSZ része, ugyanolyan funkciójú, mint az. Ha így van akkor a KSZ (amely nem kollektív szabályzat, hanem kollektív szerződés, csak függelék lehet! 2
