József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged

I. kötet - 1993. december 16., IV. rendes ülés

Mt. 134. §

(1) A szabadság kiadásának időpontját — a munkavállaló előzetes meghallgatása után — a munkáltató határozza meg.

(2) Az alapszabadság egynegyedét — a munkaviszony első három hónapját kivéve — a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni; ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

(5) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthajta. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Kjt. 57. §

(5) Ha az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazott naponta legalább 3 órát tölt ilyen munkahelyen, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltőit, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.

(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, ha az egyik egészségi ártalom sugárártalom.

[78] Az alapszabadság háromnegyedét és a pótszabadságot általában a nyári oktatás zünetben kell kiadni. Ez alól kivételt az önálló szervezeti egység vezetője tehet.

4.8 A hosszabb idejű mentesítés (fizetésnélkiili szabadság) a munkavégzés alól

Mt. 139. §

(1) A munkavállalónak — kérelmére — a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolási idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelő orvosa igazolja.

(2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az ökrökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

Mt. 140. §

(1) A munkavállalónak — kérelmére — egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együttélő házastárs (élettárs) igényelheti.

(2) A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt — legalább egy hónappal előzetesen közölt — időpontban kell kiadni.

(3) Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

[79] A zavartalan egyetemi oktató-nevelő munka érdekében munkavállalás céljából az egy alkalommal adható leghosszabb fizetésnélküli szabadság egy év, amelynek leteltével — ha a dolgozó a munkát az Egyetemen nem veszi fel — a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

Ezen szabály alól kivételt képezhet a külföldi kiküldetés esetén — az erre vonatkozó külön szabályzat betartásával — megkapott 1 éven túli fizetésnélküli szabadság.

[80] Az Mt. 140. §-a alapján kért fizetés nélküli szabadságot - ha a munkavállaló részletekben vette igénybe - össze kell adni, s ha a munkavállaló az egy évet elérte, úgy a következő fizetésnélküli szabadság 5 év letelte után engedélyezhető.

[81] A szorgalmi időszakban kért egy hónapnál hosszabb fizetés nélküli szabadságokat össze kell adni, s ha ezek összege az egy évet elérte a következő fizetés nélküli szabadság csak öt év eltelte után engedélyezhető.

[82] A [82] és [83] pontban foglaltak alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a Munka Törvényköny alapján kötelező a fizetésnélküli szabadság kiadása.