József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
I. kötet - 1993. december 16., IV. rendes ülés
II. rész A SZERZŐDŐ FELEK KAPCSOLATRENDSZERE (A szakszervezeti jogok megállapodásos rendezése) 1. A munkavállalók és a szakszervezeti tagok szervezkedési szabadságának a bizt< .írása. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyben részesítés kötelezettsége Mt. 4. § (1) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. (2) A joggyakorlás különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. (3) A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell. Mt. 5. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. (4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkavállalók meghatározott körére — a munkaviszonnyal összefüggésben — azonos feltételek esetén előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Mt. 15. § (1) A munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy — a külön törvényben meghatározott feltételek szerint — gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alkossanak, illetve az általuk választott szervezetbe — kizárólag az adott szervezet szabályaitól függűen — belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. Mt. 18. § E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. Mt. 19. § (1) A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, ezek működésébe tagjait bevonja. (2) A szakszervezet joga, hogy tagjait anyagi szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben őket a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje. (3) A szakszervezet jogosult a tagját — meghatalmazás alapján — annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, ill. egyéb szervek előtt képviselni. Mt. 26. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék. (2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagjae valamely szakszervezetnek, avagy sem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. (3) A munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni, vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt. Mt. 27. § Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni. [11] A Mt. 26. § (1) bekezdésben foglalt szabály nem vonatkozik arra az esetre, amikor az Egyetem — a közalkalmazott rendelkezése alapján — az illetményből a szakszervezeti tagdíjat levonja, ügyelve arra, hogy a szakszervezeti tag személyiségi jogait ne sértse. [12] A Mt. 27. § nem vonatkozik az egyes érdekvédelmi szervezetek által saját pénzeszközükből, saját tagjaiknak adott juttatásokra, támogatásra, kedvezményekre. 2. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése. A szakszervezeti működés és joggyakorlás feltételeinek biztosítása, szakszervezeti jogosultságok 2.1 A munkáltató és a szakszervezet együttműködése Mt. 21. §
