József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1989-1990, Szeged
1990. június 7., VI. rendes ülés
3 hogy az egyetem statútumát ne a jelenlegi, hanem az újonnan megválasztandó Egyetemi Tanács tárgyalja meg és fogadja el. Ennek folytán ma már általános felfogás, hogy a jelenlegi összetételű Egyetemi Tanács csak arra szorítkozhat, hogy megállapítja cu.új tanács összetételét és választási módját. Kérem a tanácsot, hogy bölcs mérséklettel tegye magáévá ezt az álláspontot és csak az egyetemi tanács jövőbeni összetételére és megválasztásának módjára vonatkozóan foglaljon el álláspontot. Ennek megfelelő javaslatom is, amit írásban kiküldtem, ez tehát nem teljes Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadására, hanem csupán a tanács összetételének és választási rendjének meghatározására irányul. Szeretném elmondani, hogy tegnap délután összoktatói értekezlet is foglalkozott ezzel a kérdéssel és ott néhány kiegészítő' javaslat hangzott el, azok egyike-másika szorosan a kiküldött javaslatra vonatkozik, egy-két javaslat pedig ahhoz közelálló témákról szól,1 mindegyiket ismertetném. Többen helytelenítették, hogy az előválasztásokon, tehát a jelölő választásokon csak egy személyre lehet jelölést tenni; magam is meggyőzve érzem magam, aki korábban ellenkező álláspontot képviseltem, hogy az a helyes, hogyha a jelölő választásokon annyi személyre lehet javaslatot tenni, ahány személy bekerülhet a szóbanforgó egységből az egyetemi tanácsba. A hallgatói képviselet kérdésében elhangzott ; . - több olyan vélemény , mely szerint karonként két hallgató jelenléte az egyetemi tanácsban, az egyetemi tanács számára hasznos és kedvező lenne. A kiküldött javaslatban egy hallgató szerepel. Talán engedjék meg hallgató kollégáim, akik itt jelen vannak, hogy talán tréfálkozva is, de nem rossz szándékkal jegyezzem meg, hogy általában ugye a tényleges kari képviselet az egy hallgató vagy két hallgató volt az egyetemi tanácsban) a megválasztott hallgató tanácstagjaink csak rendszerint csökkent létszámban jelentek meg. Elhangzott egy olyan javaslat, tehát nem szerepel olyan pontja az egyetemi tanácsba való választásról szóló tervezetben, aminek a megváltoztatását a most ismertetendő oktatói értekezleti javaiat közvetlenül célozná, de mégis elhangzott olyan, hogy az egyetemi tanács elnöke ne a rektor legyen, hanem valaki, akit az egyetemi tanács saját sorából választ. Ez a pillanatnyilag érvényes jogszabállyal ugyan ellentétben van, mert az kimondja, hogy az egyetemi tanács elnöke a rektor, azonban rokonszenves javaslat) hiszen az egyetemi tanács elnöke feltehetően célszerűen valaki lehetne akár sűrűbb váltással is — az egyetemi tanács választott tagjai közül. Végül olyan javaslat is volt, ami a rektori megbízás tartamára vonatkozott, a rektori megbízás tartama ugye pillanatnyilag 3-5 év. Én igen elfogadhatónak tartanék egy olyan szabályzati elemet, mondjuk egyetemünk részére, mely 3 évben határozza azt meg, vagy 1-3 évben határozná meg. Ezek azonban nem mai vitatémák, csak azért említem meg ezeket, mert a mai vitatémához némiképpen kapcsolódnak és tegnap az összoktatói értekezleten elhangzottak. Azt hiszem, ezen a ponton feltehetem a kérdést, hogy van-e kérdés a tervezettel kapcsolatban. MinäL Tóth Károly, aki a tervezetet összeállító bizottságot vezette, minői.
