József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1989-1990, Szeged
1990. április 12., V. rendes ülés
3 gyakorlatilag egy ex lex állapot alakulása. De iure nem alakul ki ex lex állapot, hiszen hatályban maradtak az oktatási törvény végrehajtási rendeletéi, amelyek - egyebek között - a szervezeti és működési rendre is vonatkoznak, de a de iure hatály mellett korántsincs arról szó, hogy ezek adekvát módon rendelkeznének a módosított oktatási törvényről. Ilyen körülmények között egy de facto ex lex állapot alakult ki, amely - több nehézség mellett - azzal a jó lehetőséggel is párosult, hogy az egyetemek számára egy új szervezeti és működési rend kialakítását is lehetővé teszi. Erre a tanácsra hárul azoknak a változásoknak az előkészítése, amelyek az egyetemi autonómia megvalósításának alapjai. Ebben az általános egyetem-politikai szituációban vár tanácsunkra olyan feladat - általános kérdésekben is - , hogy meg kell hozni személyi döntéseket, amelyeket nem lehet a későbbiekre halasztani. Az általános megjegyzéseimen túlmenően a konkrét napirend kapcsán az általános kérdések is nehezítik az előterjesztő helyzetét. Ismeretes, hogy az elmúlt év őszén pályázatot hirdettünk a Ságvári Gimnáziumban nyugdíjba vonulás miatt megüresedő igazgatói álláshelyre. A pályázati felhívásra 3 pályázat érkezett be. A három pályázó neve ismeretes, hiszen az elmúlt tanácsülésen az Egyetemi Tanács tájékoztatására sor került. Emlékeztetem az Egyetemi Tanácsot a pályázók neveire. Ördög Endre, Kánitz József és Szalámin Edit pályáztak. A pályázatok elbírálásával kapcsolatban, minthogy az igazgatókinevezési-hatáskör a rektort illeti meg, a rektor szakértő bizottságot kért föl a pályázatok előzetes véleményezésére. A bizottság tagjai voltak: Grasselly Gyula akadémikus, Keserű Bálint tszv. egyetemi tanár és jómagam. A bizottság egyhangúlag Szalámin Edit, Kánitz József sorrendű javaslatot terjesztette elő és Ördög Endre pályázatát nem tartotta alkalmasnak. Emlékeztetőül a bizottsági vélemény lényegét megismétlem; a bizottság két pályázatot talál alkalmasnak, a kettő közül kimagaslóan jobbnak tartja Szalámin Edit pályázatát, részben a pályázatban foglaltak alapján, másrészről vezetői alkalmasságát tekintve lényegesen jobb kvalitásokkal rendelkezik, mint Kánitz. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a pályázatokat meg kell ismertetni a tantestület tagjaival, a tantestület saját soraiból 3 tagú előkészítő bizottságot küldhet ki választás útján, amelyik előkészíti azt a rendkívüli tantestületi ülést, amelynek hatásköre a tantestületnek olyan egyetértési jogot biztosít, amelynek a megléte esetén a munkáltató - a rektor - nem térhet el a tantestület álláspontjától. Ilyen körülmények között a Ságvári Gimnáziumban az idevágó jogszabályokat maximálisan betartva került sor a tantestületi értekezletre, amelynek végeredményeként Kánitz József az érvényes 53 szavazatból 33 igen szavazatot kapott, Szalámin Edit 22 igen szavazatot kapott. Az eredmény tekintetében mind a rektor, mind az egyetemi tanács szerepe formális. Amennyiben az egyetemi tanács véleményt kíván nyilvánítani, arra vonatkozóan tegye, hogy 5 évre szóló megbízást adjon a rektor vagy ne. Személyes véleményem az, hogy ez a jogi szabályozás
