József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1989-1990, Szeged
1989. december 21., II. rendes ülés
n mélyek joga, hogy a névsort nyilvánossá tesszük-e, de a határozatot mindenképpen nyilvánossá kell tenni.) Kocsondi.András: 3 javaslatom van. Az egyik, hogy az 1-2 oldal felsorolását úgy egészítsük ki, hogy vonatkozzék mindazokra, akiket az egyetem alapításától kezdve, tehát 1921-1989 között méltánytalanság ért ideológiai-politikai okból; azt is bele kellene venni, hogy az egyetem a jövőben az oktatók alkalmazásánál nem vesz figyelembe ideológiai-politikai szempontokat; az Egyetemi Tanács kezdeményezze az MM felé az oktatói követelményrendszer (amely ideológiai feltételt is tartalmaz) felülvizsgálatát. Rektor: A bizottság álláspontjával egyeztetve a határozatot egy levélbe fogalmazva közölni kívánjuk az érintettekkel, és ezzel együtt arról is megkérdezzük őket, hozzájárulnak-e, hogy nevük szerepeljen a rehabilitáltak névsorában. A szélesebb körű publikálásra csak ezután kerülhet sor. Az egyetemen belüli publikálás nyilvánvalóan nem sérti a személyiségi jogaikat. Tóth Károly: Akiket megkérdeztünk és segítették adatokkal, iratokkal a munkánkat, úgy vélem, hallgatólagosan a nyilvánosságra hozatalba is beleegyeztek. Rektor: Egyetértek Kocsondi Andrással abban, hogy az erkölcsi jóvátétel ne a közeli évtizedekre korlátozódjon, hanem az egyetem szegedi működésére kiterjedjék, tehát pl. az álljon a határozatban, hogy "1921 óta ...." Szeretnék konkrét javaslatot tenni a karok számára, hogy az emeritus professzor címre olyan személyeket is javasoljanak, akik az adott időben esetleg csak docensek voltak. Továbbá egyetértek Róna-Tas professzor kiegészítésével. Péter Lászlóra gondolva pedig el tudnám képzelni az ő egyetemi reak~ tiválását is. Ruszoly professzor már óraadóként alkalmazza őt a Jogtörténeti Tanszéken. Ruszolv József: Köszönöm az Egyetemi Tanácsnak a meghívást. Mint a bizottság tagja, úgy vélem, most sem a rehabilitáció körét, sem mélységét tekintve nem mehettünk tovább. A rehabilitálandókat két csoportra választottuk: az 1948*51 között az ún. szocialista átszervezés idején elkövetett méltánytalanságokra, valamint az 1956-57-et követő megtorlás eseteire. A köztes években is elég nagy mozgás volt az egyetemen, de nyilvánvaló bizonyíték, dokumentum nincs arra nézve, hogy kit miért küldtek el. Ugyanígy nem tartozhat a bizottság feladatai közé, hogy a tud.szoc. tanszék utolsó évtizedeinek kádercseréit felülbírálja. A hallgatókkal foglalkozhatunk, hiszen az 58-as lista a kezünkben van, de csak úgy, hogy en bloc rehabilitáljuk őket. Az elején Kocsondi kolléga föltett egy kényes kérdést a kommunista eltávolításokkal kapcsolatban. Ez mindössze pár hónapig tartott, ehhez képest a megtorlás, a büntetés jóval súlyosabb volt.
