József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged
1987. november 19., II. rendes ülés
10 Tartalmilag egyetért, mert a saját jogszabályunkba ezt a módosítást bevehet jük . Gulyás Sándor: Két problémával kíván foglalkozni. Az egyik az 5. old. c. pontja. Ez előírja, hogy a hibák kijavításának lesznek felelősei és határidői. Köztudott, hogy egyetemünkön vannak jó és rossz előadók. Ha egy rossz előadóról megállapítják a hallgatók, hogy rossz, akkor hogyan tudja azt kijavítani határidőre? Ebben erősen kételkedik. Emellett az illető lehet kiváló szaktekintély, kitűnő nemzetközi kapcsolatai lehetnek stb. 3 vagy 5 évenként kell-e a véleményezéseket összesíteni? Ö az 5 év mellett marad, és kéri a jelenlévő ifjúság támogatását. A három évenkénti összesítés hihetetlen nagy adminisztrációval jár. Lehetőleg külön legyen az egyes karokon. _ Burger Kálmán: Nagyon szorosan kapcsolódik Gulyás elvtárshoz. Szerinte a hallgatói véleményezés nagyon fontos dolog,, nem magyar találmány, mi nagyon megkésve kezdtük el. A világ nagy vezető egyetemein ez régóta folyik, számítógéppel értékelik és nagyon figyelembe veszik a hallgatók véleményét. De ezt nem formálisan kell csinálni. Úgy gondolja, hogy az egyes oktatókra vonatkozó hallgatói véleményeket nem az Egyetemi Tanácsban, nem a Karokon, hanem kizárólag és egyes egyedül a tanszékeken kell megtárgyalni. A karra, az egyetemre nem az egyes oktatóknak a véleményezését kell továbbítani, hanem az általános következtetéseket, amelyből a karnak, vagy az egyetemnek tanulni kell, intézkedni kell stb. így mindjárt csökken az adminisztratív munka. Semmi értelme összegyűjteni. Javasolja ezt a szabályzatba bevenni, az 5. §-hoz. A 7. §-nál - nagyon helyesen - az áll, hogy a hallgatói véleményezéseket figyelembe kell venni az oktatók minősítésénél, előléptetésénél stb. Karácsonyi elvtárssal ellentétben neki az a véleménye, hogy csak több évfolyam során felmerült azonos vélemények esetén lehet ezt figyelembe venni. Javasolja igy bevenni: az összesített hallgatói véleményeket, ha 3 év eredményei azonos irányba mutatnak, figyelembe kell venni. Szalay István: Nem arról van szó, hogy a néhány gyenge oktatót kell megmenteni. Szerinte ezekből a véleményekből pozitív eredmények születnek. A vélemények sok ponton leírják, hogy miken kell az előadónak változtatni. Ha valaki rossz előadó, de kiváló szaktekintély, tartsa meg más az óráját! Kristó Gyula: A véleményezési rendszerrel egyetért, de elszörnyülködve olvasta ezt az anyagot. Nem tudunk annak ellenállni, hogy az egyetem ne váljon hivatallá. Újabb nagy lépést tettünk annak érdekében, hogy az egyetemet elhivatalitsuk, hivatallá tegyük. Hány fórummal kell az ütemezési javaslatot megbeszélni, hogy a munka egyáltalán beinduljon? /2. § 3/1 bek./ Formálisnak tartja. Tipikus példa arra, hogy egy jó ügyet hogyan lehet az adminisztráció útvesztőjébe belevinni, hogy a Parkinson törvény értelmében újabb bizottságok ad hoc bizottságai jöjjenek létre és tökéletesen elsikkadjon a lényeg. Úgy értelmezi - Gulyás elvtárssal szemben - hogy itt nem kampány jellegű minősítésnek kell folyni, ő a periodicitást hangsúlyozná. Ö is az 5 év mellett van. Tóth János: Technikai jellegű kérdést tesz fel: a 2. old. 3. § b/ pont, amely szerint a Gazdasági Igazgatóság munkáját is véleményezni kell - ezt milyen formában képzeli a rektor. Rektor: Ezt a részletet nem tudja elképzelni. Többet sem, mert Bodnár László készítette az anyagot, aki nincs itt. Nagyon örült, hogy az EHT nem csinált nagy ügyet , de itt nagyobb ügy lett belőle, mint amennyit megérdemel a kérdés. Tóth János: Másik észrevétel az 5. old., amelyben a véleményezés felhasználásáról van szó. Kérdezi, miért nem lehet ezt nyilvánossá tenni? Rektor: Csak a szabályzatban szereplő érintetteknek van joga betekinteni az IG
