József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1986-1987, Szeged

2 - Oldalszámok - 14

13

Leindler László: Ö is úgy érzi, hogy nem szabad kapkodni. Úgy tűnik, hogy túl gyorsan akarunk mindent megoldani. Olyan tervet üdvözölne, ami minimális mozgással oldaná meg ezt a komplex kérdést. A kapkodás miatt esetleg több hibát követünk el. Javasolja, hogy a kollégium átalakitása előtt és után is legyenek olyan fogódzók, amelyek segítségével a távlati célokat meggondoltabban lehet körvonalazni. Nem biztos abban, hogy az egyetemnek erről a legszebb helyéről le kell mondani és átadni egy másik intézménynek.

Pocsékolásnak tartja, hogy az uj kollégiumban minden szinten legyen vasalószoba. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával kapcsolatban kompromisszumra hajlik. Nem ért egyet a két kollégium különválásával. Javasolja, hogy elsősorban olyan helyiségek menjenek ki, amelyeket nem használunk állandóan. Tudni szeretné azt is, hogy távlatilag mi az igény. Ű is szeretne részletesebb információt, mint Bartók elvtárs. Példaként emliti , hogy milyen rossz körülmények között dolgozik a Külügyi Csoport. Nem érti meg azt, miért szűnik meg a Gödör Étterem.

Mégegyszer hangsúlyozza, ne kapkodjunk, a parancsszó nem járható út.

Nem örül az uszoda és a tornacsarnok épitési tervének sem akkor, amikor az ujszegedi biológiai épületet félbehagytuk.

Bartók Mihály: Meggyőződése, hogy a számok birtokában oda jutott volna, hogy a SZGTE ne költözzön, a könyvtár se és a GH is maradjon a helyén. A cél pontos megfogalmazását szorgalmazza, azt, hogy pontosan mire van szüksége a könyvtárnak. Kifizettük a drága tervezést és most dobjuk el raktár céljára.

Rektor: Az anyaggal kapcsolatos további javaslata, hogy az előbb megfogalmazott adatokkal kibővített formában kerüljön az Egyetemi Tanács elé, de határozati javaslatra vonatkozó résszel is ki kell egészíteni. Úgy látja, hogy bizonyos dolgokat jobban meg kell magyarázni.