József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged

Összoktatói értekezlet

3

6« A kádercsere érdekében hozott nyugdijazási intézkedéssel kapcsolatos TTKari felvetések:

a#/ A kádercsere stagnálása megoldható-e annélkül, hogy országos intézkedések ennek lehetőségét megteremtenék? Sürgette-e egyetemünk a minisztériumnál a kádercsere lehetőségének megteremtését?

b./ A nem oktató dolgozók nyugdíjazása hogyan kapcsolódik ehhez a kérdéshez? Pótlásuk uj,kisebb szakismerettel rendelkezők /!?/ belépését eredményezi és legtöbb esetben csak magasabb bérrel lehetséges.

c./ A szigorítás során általános szabály lett, hogy a nyugdíjkorhatárt elért dolgozóknak 1985 végéig nyugdijba kell menniük. Vannak-e ez alól a szabály alól kivételek, és melyik egységnél?

7. Segitették-e a "lengő állások" a tervszerű kádermunkát? /SZB/

III. Bérkérdések

1. Az 1984 novemberi megtakaritás-elvonás lehetetlenné tette a decentralizált bérgazdálkodás eredeti céljainak megvalósitását.

A tanszékek ugyanis a tavalyi évben megtakacitásaikat nem használták föl, mert jutalmazásra kivánták forditani. Mivel ezt nem tudták megtenni az idei évben olyan költekezést folytatnak, ami veszélyeztetheti a jutalmazásra forditandó összeget. A bérgazdálkodásban történő sürü és egymásnak ellentmondó változtatások gyakorlatilag lehetetlenné teszik a decentralizált bérgazdálkodást. /vagy ez a cél?/ Kiván-e az egyetem vezetése ezen változtatni? /M.-L. Tanszékcsoport/

2. A TTK dolgozóinak fele oktató, fele nem oktató beosztású /nem diplomás/dolgozó • Mindkét kategória fizetése nagyon alacsony, sőt egyetemünkön belül is a legalacsonyabbak közé tartozik.

Kutató beosztású dolgozóink az Akadémiai dolgozóktól eltérően 1985-ben bérjavitásban nem részesültek. Mi Rektor elvtárs tapasztalata, hogyan értékelik ezen helyzetet felsőbb szerveink?

Mit tett az egyetem ill. a minisztérium a problémák megoldására