József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Összoktatói értekezlet
Jegyzőkönyv tsil mely készült a József Attila Tudományegyetem 1985.május 9-én megtartott összoktatói értekezletén elhangzottakról. Az összoktatói értekezlet levezető elnöke Dr.Ferenczy Lajos tanszékvezető egyetemi tanár. Az értekezlet napirendién szerenel az egyetem rektorának, Dr.Kristó Gyula tanszékvezető egyetemi tanárnak beszámolója és a Szakszervezeti Bizottság által begyűjtött, az egyetem oktatói, dolgozói által előzetesen feltett kérdésekre adandó válaszadás. Ferenczy Lajos: Üdvözli az összoktatói értekezleten megjelenteket, a beszámolót tartó rektort. Külön üdvözli az értekezleten résztvevő Kósáné Dr.Kovács Magdolna elvtársnőt, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőség titkárát és Fabula Andrásné elvtársnőt, a Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottság titkárát. Külön súlya van egy összoktatói értekezletnek, hol az elért eredmények mellett a gondok megtárgyalására széles lehetőség kínálkozik; ezt igazolja a jelentős számban /á{/ feltett kérdés is. Felhívja a jelenlévők figyelmét az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 50/e pontjában foglaltakra, mely szerint az értekezleten bárki, bármely kérdésben javaslatot, ajánlást terjeszthet elő az előre feltett kérdéseken túl. A Szabályzat 50/g* pontjának értelmében felkéri Dr.Szádeczky- Kardoss Samu és Dr.Burger Kálmán professzorokat az elkészítendő jegyzőkönyv hitelesítésére. Felkéri az egyetem rektorát beszámolójának megtartására. Rektor: A Szervezeti és Működési Szabályzat évente összoktatói értekezlet megtartását Írja elő. Ismeretes egyetemünk gyakorlata, mely szerint minden második évben kari, illetve egyetemi szintű értekezlet megtartására kerül sor; jelenleg intézményi szinten számol be az elmúlt két év eredményeiről. Beszámolóját 5 fejezet köré csoportosítja: oktatás, nevelés, tudományos tevékenység, közélet, gazdasági kérdések, s ezeken belül is csak a legfontosabb témákat kommentálja, hisz két év eseményeire ily rövid időterjedelemben részleteiben kitérni nem lehet. Oktatás. 1983. XII. 15-én az Egyetemi Tanács és Pártbizottság együttes ülése először tűzte napirendre az oktató-nevelő munka teljes körének áttekintését. A vitatott részek ellenére képet kaptak, hogy milyen az oktatás, milyen hatásfokkal űzik és milyen változtatás kellene a jövőben. Ezt az alapanyagot, a vitaanyagot ás a hozott határozatokat - melyek hosszú távon is meghatározó szelleműek - olyan komolyan vették, hogy a végrehajtást már időközben ellenőrizték. Feladat volt a képzési irányok áttekintése - erre sor került és az uj képzési irányok tervbevétele, illetve beindítása /Filozófia, Jogi Kar/ a most összesitendő komplex távlati fejlesztési koncepőió kialakítását segíti. Fontos feladatként jelentkezett, hogy visszaálljon a Jogi Karon az esti képzés, mely forma sokkal hatékonyabb, mint a levelező tagozat, s melyet vitatható okkal szüntettek meg# Az egyetem fáradozásé sikerrel járt, 1984/85.tanévtől üjra megindult az esti tagozaton az oktatás. Az oktatás korszerűsítése véget nem érő feladat, hisz a tudomány legfrissebb eredményeinek ismertetése folyamatos munkát igényel. Időnként ez a tevékenység tervszerű keretben folyik tantervmódosítás cim alatt, ily alkalommal generál felülvizsgálatra kerül sor a szakpárok, óraszámok, vizsgák vonatkozásában. A Jogi Karon 1970-ben, a TTKaron 1979-ben, a BTKar bizonyos szakjain /nye^v-