József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Rektori tanácsülések
- 6 -** H. A szakmai tanulmányi munkával kapcsolatos 1983. decemberi előterjesztésben foglalt további témákkal karok szerinti bontásban célszerű foglalkozni, mert az eltérő sajátosságok, az indokolt differenciáltság csak nagyon sematikus összegezést tenne lehetővé. /Idézetek a kari jelentésekből!/ a/ Tananyagkorszerüsitési munkálatok JTI : A kari tanterv tekintet eben - a kialakult tapasztalatokra tekintettel - néhány kisebb korrekcióra került sor:- a kedvezőtlen tapasztalatok alapján - a másik három jogi karral egyezően - megszüntettük a polgári, valamint a büntető anyagi- és eljárásjog komplex államvizsgáját, az eljárásjogokat újólag szigorlati tárgyként kérjük számon;- az idegennyelvi képzés terén - központi kezdeményezésre - növeltük az orosz nyelvi képzés óraszámát. /Ezen túlmenően óraszám növeléssel járó korrekcióra nem került sor, az átlagos kötelező óraszám nem haladja meg a heti 30 órát/;- a mezőgazdasági jog c. tantárgy helyett egységes szövetkezeti jog oktatására kerül sor a továbbiakban;- kisebb korrekció valósult meg a vizsgák félévenkénti elhelyezése terén is, a vizsgák arányosabb elosztása érdekében;- megváltoztattuk a szakmai gyakorlatok rendjét is oly módon, bogy a korábbi 6 hetes egységes szakmai gyakorlat helyett 2x3 hét szakmai gyakorlaton kell a hallgatóknak résztvenniük, egyik esetben államigazgatási, másik esetben igazságügyi területen. Ily módon valamennyi hallgató betekintést nyerhet a legfontosabb gyakorlati tevékenységi körökbe. Itt jegyezzük meg, hogy a jelenleg is hatályos tanterv iránymutatásai szerinti, az elméleti és gyakorlati órák közötti megközelítőleg 50 %-oa arány tekintetében egyelőre nem történt változtatás. Tapasztalataink azt mutatják azonban, hogy a jogászképzés távlati fejlesztési koncepciója kimunkálásánál e tekintetben is szükséges kisebb korrekció az elméleti órák javára. BTE : A kari tanulmányi munka jelenlegi legközpontibb kérdésé a különböző szakokon különböző időpontokban megkezdett és zajló tantervi reform. Az időbeli összehangoltság hiánya sajnos több ponton együtt járt a tartalmi és szerkezeti összehangoltság hiányával is. Általában zavaró és az oktatók körében rossz közérzetet kelt az átgondolt, szilárd, következetes oktatáspolitika hiánya /mind a felső-, mind a közoktatásban/. Az 1980-ban felmenő rendszerrel bevezetett modern idegennyelvi reformtantervek e tanévben elérték az V.évfolyamot, igy a félév végén időszerű lesz majd a tapasztalatok összegzése, elemzése és a szükséges korrekciók megtervezése. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az idegennyelvi reform egyik legpozitivabb gondolata - az egyes képzési szakaszok markáns elkülönítése: nyelvi alapozás, szakmai alapképzés és specializáció - bevált, megőrzendő és még tovább finomítandó eredmény. Az egyik legsúlyosabb negatívum ugyanakkor a túlzottan magas óraszám az I-III.évfolyamon: heti 14 óra szakonként. Közvetlen és elodázhatatlan feladatnak tartjuk az óraszámok heti 12-re való csökkentését a többi szakokon 1984-ben bevezetett reformtantervekkel összhangban. Ez azonban nem oldható meg kari hatáskörben, tehát
