József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Rektori tanácsülések
11 II . A bérfejlesztési keretek felhasználásának szabályai 13. / Bérfejlesztési keretből mind a fő-, mind a részfoglalkozású dolgozók részesíthetők béremelésben. A bérfejlesztési keretet általában január 1-i hatállyal kell béremelésre felhasználni. Tartalékot csak az előrelátható évközi előléptetések /adjunktus, docens, egyetemi tanár stb./ fedezésére lehet képezni, de ez a tartalék előléptetésre óhasználandó fel az év végéig. 14. / A bérfejlesztési keretet elsősorban az alapbérek emeléséne kell felhasználni, de szükséges esetben ez a szakszervezettel egyetértésben a pótlékok növelésére is felhasználható. A bérfejlesztési kerettel való gazdálkodást általában úgy kell megtervezni, hogy az összes béren belül az alapbér aránya növekedj en. 15. / Az egyes szervezeti egységekben dolgozók közül az automatikus béremelés kivételével a tárgyévben nem lehet bérfejlesztésben részesíteni azokat, akik:- fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak,- a követelményrendszerben fa/ megfogalmazott alapvető elvárásoknak nem tesznek eleget,- a munkaköri leírásukban rögzített munkavégzési kötelezett«7 m lu.' k* u/lW? o ségüket^nem teljesitik,- 5 -16./ A /Ibi pont hatálya alá tartozók kivételevei az egyetem minden dolgozója részesíthető az automatikus/&&v/felül un differenciált bérfejlesztésben, ha—mag felei a—bér fej Ion a t-es 17 y/ p on-t ^á^iaiek. 17./ A rektor hatáskörében fenntartott bérfejlesztési keret- az MM, a rektor és helyettesei hatáskörébe tartozó^ kíRlőTcl?" bérfe jles ztésére,
