József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Egyetemi tanácsülések
»- 28 sát, az oktatási munkában és az oktatáson kívüli lehetőségekben való tevékeny, aktiv, felelősségteljes részvételét. Az értelmiségivé válás folyamatában meghatározó szervező erő az oktatási rend, azonban éppen a fentebb említettek miatt ehhez szorosan hozzátartozik az oktatáson kívüli nevelés rendszere. A távlati tervezéskor figyelembe kell venni, hogy az oktatáson kívüli nevelés költségigényes, minden fejlesztési elképzelés személyi és anyagi következményekkel jár. A fejlesztési feladatokat három területre csoportosítottuk: /A/ a kollégiumok mint az egyetem sajátos oktatási, nevelési és szociális intézményei jelentősen befolyásolják a hallgatók jelentékeny részének életformáját, életmódját, elősegítik az értelmiséggé válás folyamatát, /B/ a közművelődési tevékenység nagy mértékben hozzájárul az általános műveltség fejlesztéséhez, a kultúra gyakorlati műveléséhez, /C/ a testnevelés és a sport az egészséges ifjúság /és felnőtt/ nevelésében betöltött szerepe miatt kapott kiemelt szerepet e terület fejlesztési koncepciójában. A/ A kollégiumok távlati fejlesztési programja A kollégium, mint az egyetem oktatási, nevelési és szociális intézménye, szervesen illeszkedik az egyetem oktató-nevelő munkájához, erősiti és kiegészíti az értelmiségképzés területén végzett tevékenységet. Ezért alapvető feladata, hogy a maga eszközeivel és formáival elősegítse az egyetem alapvető funkciójának megvalósítását; nevelési, képzési és művelődési lehetőségeket, kulturált elhelyezést biztosítson mindazon hallgatóknak, akiknek szociális helyzete ezt indokolttá teszi,
