József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1984-1985, Szeged
Egyetemi tanácsülések
1U II. A bérfejlesztési keretek felhasználásának szabályai 13. / Bérfejlesztési keretből mind a fő-, mind a részfoglalkozású dolgozók részesithetők béremelésben. A bérfejlesztési keretet általában január 1-i hatállyal kell béremelésre felhasználni. Tartalékot csak az' előrelátható évközi előléptetések /adjunktus, docens, egyetemi tanár stb./ fedezésére lehet képezni, de e.z a tartalék is előléptetésre használandó fel az év végéig. 14. / A bérfejlesztési keretet elsősorban az alapbérek emelésére kell felhasználni, de szükséges esetben ez a szakszervezettel egyetértésben a pótlékok növelésére is felhasználható. A bérfejlesztési kerettel való gazdálkodást általában úgy kell megtervezni, hogy az összes béren belül az'alapbér aránya növekedjen. 15. / Az egyes szervezeti egységekben dolgozók közül az automatikus béremelés kivételével a tárgyévben nem lehet bérfejlesztésben részesíteni azokat, akik:- fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak,- a követelményrendszerben is megfogalmazott alapvető elvárásoknak nem tesznek eleget,- a munkaköri leírásukban is rögzített munkavégzési kötelezettségüket nem teljesitik,- fegyelmezetlen magatartásukkal a munkamorált károsan befolyásolják . 16. / A /14/ pont hatálya alá tartozók kivételével az egyetem minden dolgozója részesíthető az automatikuson felül un. differenciált bérfejlesztésben, ha megfelel a bérfejlesztés 17./ pont elveinek. A rektor hatáskörében fenntartott bérfejlesztési keret- az MM, a rektor és helyettesei hatáskörébe tartozó káderek bérfejlesztésére,- 5 -17./
