József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged

5*0 0-10-alig több mint fele válaszolta, hogy valamilyen formában részt vesz ebben a munkában, döntő többségük csoportszinten. /12/B. sz. melléklet/ Mindenképp elgondolkodtatónak tartjuk, hogy még ebben a hallgatókat közvetlenül érintő, bizonyos határok között tényleges döntést hozó fórumon sem vesz részt a hallgatók jelentős része. /Ez alól - a kérdőivek alapján - kivételt képez a jogi kar, ahol az igen válaszok 90 % körüliek!/ Sokan tartják formálisnak ezt a lehetőséget is, többen megfogalmazták, hogy véleményüknek nem tudnak érvényt szerezni, a csoportszinten hozott döntést megmásítják.

Az uj juttatási rendszer legkritikusabb pontja a hallgatók étkezési szokásaiban bekövetkezett változás. Kérdőivünk^ön rákérdeztünk, hogy a napi háromszori étkezést hogyan oldják meg. Minden szempontból problémásnak tartjuk azt a tényt, hogy a hallgatók 13 %-a /bölcsészek 26 %-a!/ nem eszik rendszeresen főtt ételt délben, a hallgatók 26 %-a nem reggelizik, s 16 %-a nem vacsorázik. Ezek az adatok rámutatnak a hallgatók általában egészségtelen, rendszertelen életvitelére, melynek negativ hatásai életük egyetem utáni időszakára is rányomhatják bélyegüket. Úgy véljük ezen a területen mindenképp lépni kell. Az, hogy a menzát a hallgatók 55,5 %-a. veszi igénybe, nyilván összefügg az egyetemi menza szinvonalával, kulturálatlanságával. Az otthon ebédelők

jelentős része sem normális ebédet fogyaszt /tejbedara,

0

rántotta 3tb./. A karok között ezen a területen jelentős eltérések vannak. Általában a bölcsészek adatai legrosszabbak, a TTK-sok koncentrálják estére az étkezésüket, s 3 jogászok mondanak le legkevésbé az ebédről. /7/B. sz. melléklet/