József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged

SoJi a családok terhein. A válaszok alapján megállapítható, hogy a hallgatók jelentős részénél /65 %/ nem történt változás, mig mintegy 20 % esetében növekedett a szülői támogatás mér­téke, gyakran jelentősen, 500-1000 Ft-tal. /7/A sz. melléklet/ A hallgatói jövedelmek értékének reális megítéléséhez szük­séges megvizsgálni, hogyan alakultak a hallgatói kiadások. Az uj rendszerben az egyetemi hallgatók egységesen 600.- Ft-ot fizetnek a kollégiumért havonta, s jelentősen megnőttek a menzai térítési dijak is. így egy kollégimban lakó hallgató­nak, ha ebéd és vacsora jegyet is vesz 1275.- Ft kiadása van, mig a régi rendszerben ez a szociális helyzettől függően 190-940.­­Ft között mozgott. A kiadások után megmaradó összeg nagyon tág határok között mozog, pontos - az egész hallgatóságot jellemző - összevetésre nincs lehetőségünk, néhány bölcsész­hallgatóról készült ilyen kimutatás, ezt a 13. sz. melléklet tartalmazza. TTKaron több csoportra végzett számítások sze­rint általában a tanulmányi ösztöndíj marad meg a hallgatók­nak a kifizetések után, A hallgatók számára anyagi helyzetük javítására a "leg­jobb" lehetőség a munkavállalás. A kérdőív alapján megálla­pítható, hogy diákjaink több, mint fele rendszeresen vagy alkalmilag vállal valamilyen munkát /6, sz. melléklet/. A "szellemi munkát" korrepetálások, óraadások, fordítások je­lentik - zömmel ezek a hallgatók, akik rendszeresen dolgoz­ó­nak, mig az all/lami munkavállalók többsége valamilyen fizikai nur kát végez pillanatnyi anyagi gondjai megoldására. Ha a korábbi munkavállalással vetjük ö^sze az adatot, kis mér­tékű növekedésről beszélhetünk. A jövendő életpályával össze­- 6 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom