József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
4 yo o sem a jobb tanulmányi eredmény elérésére nem ösztönöztek. Emiatt szükségszerű és időszerű volt az ujitás. Az uj rendszerben a szociális támogatás - a jövedelem-kompenzáció bevezetésével - kísérletet tesz az anyagi különbségek tényleges kiegyenlítésére, a felemelt tanulmányi ösztöndíjakkal pedig a jobb, eredményesebb hallgatói munkát kivánja ösztönözni. A kérdés az, hogy mennyiben felel meg e kettős célkitűzésnek, a hallgatók hogyan fogadták, mennyire elégedettek, milyen problémákat látnak továbbra is? E kérdések megválaszolásához egy kérdőives felmérést végeztünk a hallgatók körében 1983 márciusában. A felmérésben elméletileg valamennyi hallgató részt vett volna, azonban a kiosztott kérdőiveknek csak valamivel több, mint 1/4-e érkezett vissza. A hallgatók szociális helyzetének, az uj ösztöndíjrendszer funkcióinak érvényesülésére, valamint a hallgatói hangulat megítélésére ez a többé-kevésbé reprezentativnak tekinthető minta is jó alapot ad. /A kérdőivet kitöltve visszajuttatott hallgatók megoszlása a 2. sz. mellékletben található. A melléklet további táblázatai a felmérés alapján készültek, mindenütt százalékos adatokat használtunk. A kérdőiv szintén a mellékletben található./ Az ösztöndíj fogadtatásának megítélésére azért is szolgáltat jó alapot a minta, mert az ösztöndíjban részesülők nagyobb arányban szerepelnek, mint az egyetemi hallgatók közötti arányuk. /3.sz. melléklet/ A 3. sz. mellékletnek két adata különösen érdekes: /l/ feltűnően kevés azon hallgatók aránya, akik szüleiknél laknak és rendszeres pénzbeli szociális támogatásban részesülnek. Ennek az adatnak az alapján érthető, hogy miért kifogásolják a helybeli hallgatók a 2600.- Ft-os egy főre jutó kategória-
