József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
lit itt megismerkedhetnek a közművelődés elméleti éa módszertani kérdéseivel, és felkészítést kapnak a 10 napos népművelési fakorlátokra» A települtfskónt 3-5 fős csoportokban végzett gvakorlat számos tapasztalatot és élményt nyújt számunkra, s egyben kedvet ébreszthet bennük az intenzív közművelődési munkára. A népművelési Intézet 1974-ben egyetemünket bizta meg a vonzáskörzetünkhöz tartozó felsőoktatási intézmények népművelési gyakorlatainak szervezésével. A Művelődési Minisztérium 1981-ben engedélyezte a 4 féléves speciálkollégium elvégzésének oklevélben történő igazolását, amely lehetőséget ad a művelődési otthonok egyes munkaköreinek betöltésére. E kollégium előadásait évenként 40-50 hallgató látogatja. Közülük egyre többen vesznek részt a hajósi nyári közművelődési táborban, ahol neves előadók tolmácsolásában országos jelentőségű kulturális éa közéleti kérdésekkel ismerkedhetnek meg. A tábor fenntartása esetenként közel 50.000 forintba kerül, amelynek rendszeres biztosítása azonban gondot jelent. Ha azt akarjuk, hogy ez a hasznos kezdeményezés továbbra is létezzen, akkor anyagi alapjait az intézmény költségvetésében javasoljuk biztosítani. A Bölcsészettudományi Kar sajátos kulturális feladatra késziti fel hallgatóit a helytörténeti éa honismereti speciálkollégiumon. valamint az ugyancsak speciális képzést nyújtó régészképzéa keretében. Az utóbbi esekély létszámú, de országosan elismert. A végzett hallgatók közül többen múzeumaink megbecsült kutatóivá ■ váltak. 2./ "Helyi" szervezési-közművelődési tevékenység a/ A kori "Közművelődési Bizottságok - úgy tűnik, - mindeddig nem tudtak a karok ilyen irányú tevékenységének gazdáivá válni. Sem koordináló, propagáló-agitativ, sem kezdeményező - ösztönző szerepük nem jelentős. Az oktatók és hallgatók ilyen "terepen" és tevékenységű körökben való együttes munkája jórészt nélkülük és rajtuk kivül valósult meg.- 9 -
