József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1982-1983, Szeged

- 2 -A kiküldetés során elszenvedett úti baleset üzemi balesetnek minősül.

4. Üzemi balesetnek minősül a szervezett társadalmi munkában részt vevő személy balesete akkor is, ha nincs munkaviszonyban, illetőleg más jogviszonyban /például: a Vöröskereszt részére társadalmi munkát végző munkaviszonyban nem álló háziasszon társadalmi munkavégzése során bekövetkezett balesete/. Az olyan jellegű társadalmi munka esetén, amely területhez nem köthető, az üzemi balesetet annak a szervezetnek kell bejelenteni, amely a feladattal a sérültet megbizta.

5. A heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszurás /hőguta/, rándulás /megerőltetés/ miatt bekövetkezett egészségkárosodást akkor kell üzemi balesetként számba venni, ha az a rendelkezés 2. §-a szerint is üzemi balesetnek minősül.

6. Statisztikai bejelentés és nyilvántartás szempontjából halálosnak kell tekinteni azt az üzemi balesetet is, amelynél a halál később, de legfeljebb az üzemi baleset időpontjától számított 3 hónapon belül a balesettel okozati összefüggésben következett be. Ezekben az esetekben a halálos üzemi balesetet abban az évben kell nyilvántartani, araikor a haláleset bekövetkezett.

7. Statisztikai bejelentés és nyilvántartás szempontjából csonkulásos üzemi balesetnek kell tekinteni az azonnali jelentésre kötelezett csonkulásos üzemi baleseteken /rendelkezés 9. §/ kivü}. az egyéb csonkulással járó üzemi baleseteket is.

Q. Három napon túli keresőképtelenséget /tanulóknál hiányzást/ okozónak minősül és bejelentésre kötelezett az az üzemi baleset is, amely által okozott 4, illetőleg 5 keresőképtelen nap közül egy pihenő nap /szabad szombat, vasárnap/, illetőleg munkaszüneti nap. Ha a sérült a pihenő vagy munkaszüneti napot követő első napon munkába áll, a pihenő vagy munkaszüneti nap nem minősül keresőképtelen napnak.