József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1981-1982, Szeged
"eltűrik" a gyakorlati képzésre megjelent hallgatókat és vajmi keveset tesznek szakmai felkészítésük érdekében. Az ilyen "hozzáállás" nevelési szempontból is káros, szakmai haszna és hatásfoka pedig nagyon alacsony. A helyzet javítására törekedve, a szaktanszékek igyekeznek szorosabb kapcsolatot kiépíteni a gyakorlati képzés szempontjából fontosabb szerepet betöltő üzemekkel, intézményekkel. Időről-időre visszatérő gondot jelent, a nyári gyakorlatok idejére a hallgatók számára szállást biztosítani. Itt említjük ^meg, hogy esetenként problémát jelent a szaktanszékek részéről, a nyári gyakorlatok és üzemlátogatások idejére biztosítandó vezetési és ellenőrzési munka ellátása . 4./ A beiskolázási és a felvételi munka Mind a tanárszakos, mind a nem tanár szakos képzést tekintve, az utóbbi években egyre fokozódó gondot jelent a Karon az MM - által biztosított felvételi keretek betöltése. A még mindig "vonzó" biológus szakra is - ahol korábban háromszorosnégyszeres volt a túljelentkezés - 1982-ben a keretszámnál már csak 20 %-kal jelentkeztek többen. A jelentkezők számának ez a csökkenő tendenciája elsősorban társadalmi-gazdasági okokkal magyarázható. Az egyik ilyen ok az anyagi vonatkozásban kifejezésre jutó, nem megfelelő társadalmi megbecsülés. Ezzel kapcsolatban eléggé közismert az a nyilvános fórumokon ^is elhangzott összehasonlitó értékelés, hogy az egyetemet végzett szakember, átlagban közel 40 éves korára éri el a keresetben addig őt megelőző átlag szakmunkás jövedelmét. Az alacsony egyetemi, felvételi jelentkezési arány egy másik okát abban adhatjuk meg, hogy a nem tanár szakokon végzett egyetemi szakemberek iránti kereslet nem megfelelő. A különböző vállalatok, gyárak, mezőgazdasági üzemek vezetői előtt sem eléggé ismeretes a Természettudományi Karokon folyó szakképzés lényege és tartalma, éppen ezért inkább a mérnöki diplomával rendelkező szakembereket igénylik. A kedvezőtlen beiskolázási kép kialakulásában szerepet játszik az az "elszivó" hatás is, amelyet a Korunkon folyó szakképzéshez hasonló képzést nyújtó különböző, elsősorban műszaki egyetemek és főiskolák gyakorolnak a továbbtanulni szándékozókra. Itt jegyezzük meg, hogy a másik két tudományegyetemen /ELTE, KLTE/ is folyik a mi Karunkon folyó nem tanár szakos képzéssel megegyező képzés /a KLTE-n kb. ugyanolyan, az ELTE-n pedig kb. kétszeres létszámmal, mint nálunk a JATE-n/. Az ELTE-n ezenkivül még geológus, geofizikus, térképész, meteorológus, biológus mérnök szakképzés is folyik. Megemlítjük, hogy a vegyész szakis jelentkezőkre jelentős elszivó hatást gyakorol a Veszprémi Vegyipari Egyetem» továbbá a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kara. Ez utóbbi egyetemen, ill. Karon biológus mérnököket is képeznek, méghozzá hasonló szakágazatokban mint amilyenben a JATE-n a biológus képzés folyik. /A teljesség céljából megjegyezzük, hogy a természettudományi pályák iránti érdeklődés nemcsak a JATE-n csökkent, hanem a másik két tudományegyetemen valamint a Műszaki Egyetemeken is./
