József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1979-1980, Szeged
A PEDAGÓGIAI, A SZAKMÓDSZERTANI ÉS AZ OKTATÁS TECHNIKAI KÉPZÉS HELYZETE Az egyetemi tanárképzés és annak részeként a pedagógiai és szakmódszertani képzés vizsgálata mindig fontos feladat, napjainkban azonban - tekintettel a tanárképzés országos reformterveire - különösen időszerű. Időszerűségét aláhúzna a tanárjelölt hallgatók megnövekedett érdeklődése is iránta, amely a legutóbbi diákparlamenti felszólalásokban, megfontolást érdemlő javaslatokban is kifejeződésre jutott. E felszólalások, javaslatok összefoglaló lényeges igény a pedagógiai és szakmódszertani képzés gyakorlatiasabbá tételére, az iskolai nevelő-oktató munka konkrét feladataira felkészitő hatékonyságának, iskola- és gyermekközelségének növelésére. Az oktatási rektorhelyettes a pedagógiai és szakmódszertani képzés helyzetének áttekintésére bizottságot hozott létre, amely több hónapig tartó munkával széleskörűen vizsgálta - a diákparlamenti javaslatokat is figyelembevéve - tanárképzésünk e lényeges területét; több alapos elemzést készített a részproblémákról, amely az illetékesek rendelkezésére áll. E jelentésben csak rövid összefoglalását adhatjuk eme elemzéseknek, és a képzés fejlesztésére vonatkozó javaslatainkat terjeszthetjük elő. Néhány mellékletet is közlünk, amely a jelentésben foglalt kérdések összefüggéseinek jobb megértését segiti elő. Az előterjesztést és a javaslatokat a Tanárkópzési Bizottság 1980. február 20-án tartott ülésén megvitatta és elfogadta. i A pedagógiai képzés A bizottság teljes mértékben egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek a pedagógiai képzésben a gyakorlati képzés volumenének és hatékonyságának növelését szorgalmazzák. A javaslatok egy része a közeljövőben megvalósítható, jórészt azonban összegyetemi, illetve országos rendezést igényelnek.
