József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1979-1980, Szeged

val. Értékes és nagy állományú, tervszerűen gyarapitott, katalógusok segítségével sokoldalúan feltárt, helyben olvasást, kölcsön zést, figyelőszolgálatot és irodalomkutatást végző, nagy forgalmú könyvtárak /Állam- és Dogtudományi Kar Könyvtára, I. és II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Bolyai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék, Politikai Gazdaságtani Tanszék, Magyar és Finnugor Nyelv tudományi Tanszék könyvtára. Történeti és Ókortudományi Szakkönyv tár/ mellett a másik végletre is számos példa található.

A kedvező változások és fejlődés ellenére zavaró hatású tipusproblémák továbbélése is tapasztalható. Egyes szervezeti egységek nem tekintik a könyvtárat a szakemberképzés egyik lényeges munkaterének, nem ösztönzik a hallgatóságot a könyvtári szolgáltatások tudatos igénybevételére. Függetlenítik magukat a könyvtári jogszabályoktól, könyvtáraik létesitésekor, fejlesztésekor ösztönösen, olykor önkényesen járnak el. Nem .igénylik, sőt esetenként határozottan kizárják a Központi Könyvtár szakmai irányitó, segitő tevékenységét. Nem határozzák meg könyvtáruknak a Központi Könyvtárral összehangolt feladat rendszerét, nem fogalmazzák meg ezzel összehangolt gyűjtőköri szabályzatukat. Nem kellő igényességgel foglalkoznak a könyvtári nyilvántartásokkal. Nem igényelnek minőségi tevékenységet a főfoglalkozású könyvtárostól, személyhez kötött beosztottként kezelik, nem könyvtárosi feladatokkal bizzák meg őket, nem támogatják a szakmai és egyéb irányú képzést és önképzést. Nem gondoskodnak a könyvtár alkalmas, elégséges elhelyezési feltételeiről. Általában nem biztosítanak könyv tári célokra rendszeresen és kellő mértékű, az igényeknek és az árviszonyoknak megfelelő költségvetési összeget. A kedvezőtlennek tűnő helyzetet enyhiti, hogy a felsorolt zavaró tényezők közül egy--egy könyvtárban legfeljebb néhány és különböző mértékben érvényesül.

Az adott körülmények javítására az ötéves tervidőszakban már több eredményes lépés történt. Az Egyetem vezetése fokozódó támogatást nyújt a hálózati feladatok megoldásához. Ennek következtében bővült jelentősen a Központi Könyvtár tényleges hálózati hatásköre. A feladatok eredményesebb ellátása, a hálózati teendők további összpontosítása érdekében a Központi Könyvtár a legutóbbi időszakban belső átszervezést is végrehajtott. Az említett tényezők szerepe meghatározó volt abban, hogy az oktatás korszerüsitésével és a gazdaságossággal szoros kapcsolatban álló integrációs folyamat három évvel ezelőtt megindult. Létrejött az Állam- és Dogtudományi Kar igényes szolgáltatásokra törekvő központi könyvtára. Majd az Egyetemi Tanács által elfogadott hálózati koncepció jegyében 1978-ban megalakult a Központi Könyvtárral szervezetileg egyesitett Történeti és Ókortudományi Szakkönyvtár. A folyamat erősödését jelzi, hogy más oktatási egységek is tervezik könyvtáraik egyesítését.

Az Egyetem könyvtári hálózatának egységessé válása, rendszerré fejlődésének egyébként hosszú folyamata, a szinvonalbeli különbségek kiegyenlitése kellő tervszerüséggel és az erők, eszközök további összpontosításával felgyorsítható. A Központi Könyv tár kilátástalan férőhely-viszonyai is alapvető feladatként je-