József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

1.5 A tudományos együttműködés, az interdiszciplináris kutatások helyzete

Az elmúlt években a tudományos kutatásban részben az egymásrautaltság felismerésének következtében, valamint különböző ösztönző tényezők hatására fokozódó mértékben tért nyert az egyetemen belőli egységek, az egyetem tanszékei és más belföldi illetve külföldi intézmények munkatársai közötti együttműködés, melyek jelentős része interdiszciplináris jellegű. Az interdiszciplináris kutatások legfeljebb még nem mindenhol olyan szervezett, programszerű formában jelentkeznek, mint ahogyan az a nagyobb hatékonysághoz megkivánt.

Interdiszciplináris kutatásokba, országos, ill. általában hosszutávu tervben szereplő témák kidolgozásában érdekelt tanszékek kapcsolódtak be, ahol tehát a témakör több tudományágat érint. De interdiszciplináris kutatások alakultak ki egyes tudományágak határterületein jelentkező kérdések tanulmányozása érdekében is. így az Állam- és Jogtudományi Karon pl. interdiszciplinaritás érvényesül az előzőkben már emlitett /I.3.2./ két országos témában vagy olyan témakörökben, mint a termelőszövetkezeti munkajogviszony vagy az egyes szocialista alkotmányok nemzetközi jogi vonatkozásai. A Bölcsészettudományi Karon is jelentős eredmények születtek; csupán kiemelt példaként nyernek emlitést a korszerű társadalomtudományi kutatási módszerek, a kelet-európai és nemzetiségelméleti kutatások, a magyar őstörténeti kutatások, a helytörténeti kutatások. Interdiszciplináris igényűek és jellegűek a nyelv- és irodalomtudomány közös elméleti kérdéseit vizsgáló szemiotikái és szövegelemző kutatások, az irodalom és a művészetek összefüggését vizsgáló munkálatok, a szintetizáló igényű történelemelméleti, historiográfiai, gazdaság- és művelődéstörténeti kutatások. Interdiszciplináris jellegű a BTK bekapcsolódása a 3.,6. és 8. főirányba.

A Természettudományi Karon a népgazdasági fontosságú feladatok tudományos igényességü megoldásának követplménye, a MT-ft-