József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

16 o- 22 -tani változtatások ezt a csatornát is .eltömni látszanak* Külső szakembereknek az oktatásba való bevonása csupán az egyetemi tanári és docensi cim adományozása utján lehetséges« de ez a kivánatosnál kisebb lehetőségeket biztosit.

6./ Az oktató-nevelő munka irányítása

Az egyetemek tevékenységének középpontjában az oktatónevelő munkának kell állnia. Ezért számot adni az oktatónevelő munkáról annyit jelent, mint beszámolni munkánk lényegéről. Következésképpen az oktató-nevelő munkában elért eredmények az egyetem egész tevékenységének jellemző mutatóit, az egyetem dolgozói, állami- és pártvezetése lelkiismeretes, céltudatos munkájának, igyekezetének bizonyítékait jelentik.

Az oktató-nevelő munka alapjában véve állami feladat.

A pártszervezetek és pártszervek feladata az elvi. politikai irányításból, továbbá az állami vezetés munkájának támogatásából áll. Ugyanakkor a pártszervezetek tagjai mint oktatók, közvetlenül is résztvesznek az oktatónevelő munkában.

Az oktató-nevelő munka különböző szintereinek operativ irányítását az egyetem és a karok állami vezetése, a szakbizottságok és a tanszékvezetők látják el. Az irá» nyitáshoz segítséget nyújtanak a különböző bizottságok, amelyek az állami vezetés tanácsadóiként működnek.

Az egyetem legfelsőbb szintű testületéinek /Egyetemi Tanács, Rektori Tanács/ elvi irányitó tevékenységét érzékelteti a 8. sz. melléklet, amely felsorolja az oktató-nevelő munka területén megtárgyalt témaköröket.

Az MSZMP XI. Kongresszusa óta az oktató-nevelő munka egyes kérdéseit a PB két, és a VB tizennégy ülésén tárgyalták. Az üléseken előterjesztett beszámolók egyrészt értékelő jellegűek voltak, másrészt az egyes fel-