József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

Ha a világnézeti nevelésnek nem is ennyire általános ér­dekű, de egyes szakmai képzéseken belül nem kevésbé fontos tan­tervi akadályát még szép számmal emlitik a tanszékek jelentései /pl. az ókori kelet története oktatásának a hiánya, az irodalomel­méleti képzés kis volumene, a polgári irodalomtudományok anti­­marxista nézetei bírálatára jutó kevés lehetőség, stb./. Szeretnék felvetni a tantervi kérdések kapcsán egy olyan kérdést is, amelyről a tanszéki beszámolók ugyan nem tesznek említést, amelyet azonban a világnézeti teljesség kialakulása szempontjából mégis nagyon lényegesnek gondolok. Arról van szó, hogy a bölcsészhallgatók - legalábbis szervezett formában, a képzés keretében - matematikai és természettudományi műveltségüket nem fejlesztik tovább, nem ismerkedhetnek meg a természettudomá­ek nyoknak aaokkal az uj eredményeivel, amely a korszerű dialekti­kus materialista világnézetnek nélkülözhetetlen építőkövei, és amelyek alapvető világnézeti kérdések uj módon való végiggondo­lására késztetik a marxista gondolkodókat. A bölcsészkari tan­rendben t legalább ajánlott előadás formájában - hirdetni kellene stúdiumokat á természettudományok legújabb eredményei és az álta­luk felvetődő világnézeti kérdéseknek megismertetése céljából. Matematikát pedig kötelezően kellene tanitani, a matematikának legalább azokat az elemeit, amelyek a modern társadalomtudományi kutatási módszertan /statisztikai módszerek, matematikai számoló­géppel való adatfeldolgozás/ elsájátitásához hozzájárulunk. C j A következőkben röviden összefoglalom, pontosabban felsorolom azokat a világnézeti, politikai kérdéseket, amelyek a tahszékek tapasztalatai szerint a hallgatók érdeklődésének a központjában állanak, amelyekre őszinte, világos, kielégitő, tudományos, törté­netileg megalapozott választ várnak szaktárgyaik adekvát témáinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom