József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1977-1978, Szeged
-Aív a nemzeti kérdés, a hazafiság és internacionalizmus, az erkölcs és erkölcsösség, dialektikus és történeti materialista gondolkodásmód, mint a társadalomtudományi problémák megközelítésének és megoldásának metodológiája. Az egyes szaktanszékek a szaktudományhoz kötötten tervezik olyan, ugyancsak a hallgatók érdeklődésére számot tartó, fontos világnézeti problémák tárgyalását, mint pl. uj polgári forradalmi elméletek, a békés egymás mellett élés és az ideológiai harc, a létező szocializmus jelentősége a világnézeti osztályharcban, az un. eurokommunizmus és kommunista világmozgalom, az esztétika és irodalomtudomány területén a realizmus, a szocialista realizmusés az avantgarde kategóriáinak tisztázása, Ady forradalmiságának értelmezése, a nyelvtudományok területén a strukturalizmus problémái, a neveléstudományban a permanens nevelés elméleti és gyakorlati kérdései. A világnézeti nevelés lényeges kategóriája, amely irán a hallgatóság különös érdeklődést tanusit, a demokratizmus, különösképpen a szocialista demokratizmus tartalmi és formai kérdései egyaránt. Mindezeknek a világnézeti kérdéseknek a felvetésében és tárgyalásában termékeny együttműködés tapasztalható a szaktanszékek és marxista tanszékek oktatói között. Mind a szaktanszékek, mind a marxista tanszékek speciális kollégiumokat is hirdetnek aktuális világnézeti témákból: pl. a fejlett tőkés országok kommunista mozgalmainak időszerű kérdései, a fejlődő országok gazdasági, társadalmi és politikai helyzete, Croce és a polgári esztétika a XX. században, fejezetek a XX. századi Latin-Amerika gazdasági és társadalmi történetéből, kortörténeti témájú dolgozatok ide&ógiai, történeti és módszertani problémái, a nemzetiségi kérdés Kelet-Európa legujabbkori történetében. A Jogi Karon oktatott tárgyakban a tanszékk különös gondot fordítanak pl. az árucsere-szerződés és az állami kényszer kapcsolatára, a házasságra és családra vonatkozó vallásos és burzsoá nézetek bírálatára, a felelősséggel összefüggésben a determináltság-akaratszabadság kérdésére, a bizonyítás ismeretelméletére, az agnoszticizmus elleni harcra a statisztikai okkutatásban, a Vatikán szerepére, az emberi jogok problémáira, a nacionalizmusra, az állam és egyház viszonyának történeti
