József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1976-1977, Szeged

/2/ Műszaki ujitás hasznosítása szempontjából közömbös az a körülmény, hogy az ujitás iskolai foglalkozások keretében vagy a pedagógus által öntevékenyen, saját kivitelezésben készül, vagy üzemi utón állítják elő. Vhr. 4.§ /!/ Az oktatási-nevelési módszertani ujitás hasznosításának kell tekinteni a szakfolyóiratban, külön kiadványban, vagy pedagógus továbbképzés keretében a megvalósításra alkalmas módon történő ismertetést is. /2/ A taneszközre vonatkozó, országos szintű hasznosításra elfogadott műszaki ujitás üzemi elő­állítás céljából elsősorban az Országos Tanszer­gyártó és Értékesítő Vállalat részére értékesíthe­tő. Ha a vállalat az ajánlattól számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ujitás szabadon értékesít­hető. Az ujitás szerzője R. 3. § /I/Az ujitás szerzőjének - az ellenkező bizonyí­tásáig - azt kell tekinteni, aki a megoldást tar­talmazó újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a vállalathoz, /2/ Akik közösen nyújtanak be újítási javaslatot, társszerzők. A javaslattevőket egyenlő arányban kell társszerzőknek tekinteni, ha az újítási javaslatban nem jelölik meg a szerzőség arányát. /3/ Az újítási javaslat nyilvántartásbavétele után a szerző személyét va^y a szerzőség arányát csak a javaslattevő hozzájárulásával vagy jogerős bírói Ítélet alapján lehet megváltoztatni. /4/ Aki az /!/ bekezdésben megjelölt javaslattevő vei szemben bizonyítani kívánja, hogy a javaslat tár gyát képező megoldás egészben vagy részben tőle szár mazik, kérheti a bíróságtól, hogy szerzőnek vagy társszerzőnek ismerjék el. R. 4. § /!/ A hasznosító vállalattal szemben újítói jo­gokat - a 3.§ /4/ bekezdésében foglalt esetet kivé­ve - csak az érvényesíthet, aki legkésőbb a haszno­sítás megkezdésétől számított hat hónapon belül a vállalathoz újítási javaslatot nyújtott be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom