József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1975-1976, Szeged

-■54-ben a vizsgakérdésekkel kapcsolatosak. így:

1/ - Nem először elhangzott felvetés, ho y hallgatói létszámtól függően állapíthassa meg a tanszék a vizsganapok számát /2-nél kevesebb, vagy több napban/.- A vizsgára bocsátható hallgatói létszám minimumát és maximumát a vizsgáztató állapíthassa meg.- Sikertelen vizsga 6 napon belül ne legyen megismételhető.

Ezekre a felvetésekre vonatkozóan a Szabályzat jelenleg is tartalmaz rendelkezést. /Szab.l5/a, illetve 16 pontok/

A P/IL Szakcsoporté se tében a "dékáni” döntést értelemszexüen a Szakcsoport vezetője hozza meg.

2/ A BTK felvetése a vizsgaidőszak egységes jellegét kívánja megbontani vizsga- és utóvizsgaidőszakra.

A bizottság az egységes vizsgaidőszak további fenntartását javasolja; a módosítás ellentétes volna az alaprendelet koncepciójával. Az érdemi megfontolások is a jelenlegi helyzet fenntartása mellett érvelnek. Bizonyos hogy ez a hallgatóság többsége számára előnyösebb, mivel jellegénél fogva hosszabb vizsgaidőszakot biztosit; utóvizsgaidőszak kijelölés ugyanis a rendes vizsgaidőszak ugyanilyen időtartamú szükségképpeni megrövidítésével jár. Nem elhanyagolható szempont, hogy az egységes vizsgaidőszak kifejezetten nevelő hatású, a hallgató nagyobbfoku megfontolással, előregondolással kell hogy összeállítsa vizsgatervét, ösztönöz tehát vizsgakötelezettségeinek jobb tervezésére. Azért sem helyes, mert a hallgatót arra kényszerítené, hogy a vizsgaidőszak első részében minden tárgyból kísérelje meg vizsgáját, s az utóvizsgaidőszakban gondoskodjon az elmaradt, vagy sikertelen vizsgák pótlásáról.

3/ Pelvetés volt az u.n."élővizsga" letétele lehetőségének megteremtésére. Amennyiben 4 vizsgánál több van egy félévben- a vizsgaidőszak meghosszabbításának ellenjavaslataként - már a szorgalmi időszak utolsó hetében /XII. 1-től, illetve V. 1-től/ elővizsgára legyen lehetőség.

A bizottság azon meggondolásból egyöntetűen néma javasolja,