József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1974-1975, Szeged

A Javaslat elejét akarja venni annak, hogy aki az adjunktusi munkakörrel szemben támasztott követelményeknek több Ízben is megfelelt, mindaddig, amig nyugdíjba nem vonul, időről-időre bizonytalanságnak legyen kitéve.

Nem véletlen, hogy tanársegédek kötelező felterjesztését a Javaslat nem Írja elő. /Jav. 12. pont/

Értelemszerű a 13. pont.

A 14» és 15. pontokban a Javaslat azokat a legkirívóbb eseteket említi, amelyekben a felelősséget az érintett oktatók esetében ki kell zárni. Tipikusan ilyen az az eset, amikor a munkáltató nem biztosítja a megfelelő feltételeket.

Ami a többi körülményt illeti, az oktató elvben viselni tartozik a következményeit annak, ha az akadály az ő oldalán merül fel, de ez nem érvényesülhet feltétlenül. A jelzett esetekben különös körültekintést igényel annak eldöntése, vajon a felhozott indokok tényleg akadályát képezték-e a teljesítésnek. /Jav. 14. és 15. pont/

Nem maradhat következmény nélkül, ha az intéamén.y azzal a dolgozóval szemben mulaszt, akinek uj munkahelyet kell keresnie esetleg nem is fiatal korban. /Jav. 16. pont/

A közös megegyezéssel történő megszüntetés kötelezettségének kimondásakor a Javaslat abból indul ki, hogy az oktatót az átalakulásnak csak azok a hátrányai sújtsák, amelyek kiküszöbölésére - legalább is elvben - módja lehet. Feltétlenül nem tartozik ezek közé az, hogy kénytelen legyen önhibáján kívül jogellenesen megszüntetni munkaviszonyát./Jav. 17. pont/

Értelemszerű a 18. pontban foglalt rendelkezés./Jav. 18.pont/

Ugyancsak nem "célzott" hátrány az egyetem által nyújtható kedvezménytől való elesés sem. /Jav. 19. pont/