József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged

OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA

Az 1973-74. tanév egyik kiemelt feladata a tanárképzés korszerűsítése volt. A korszerüsitést az oktatáspolitikai határozat végrehajtása sürgeti, nemcsak egyetemünk feladata, és olyan kérdéskör, amelyet egy tanévben nem lehet megoldani. Az MM javaslatait figyelembevóve áttekintettük a tanárképzés jelenlegi helyzetét, ennek során kitűnt, hogy az eredményes képzést akadályozza a személyi és szervezeti feltételek nem kielégitő volta. A tanárszakos hallgatók létszámához viszonyítottan kevesen foglalkoznak a módszertani képzéssel /szakmetodikusként, főállásban/, egy-egy oktatóra aránytalanul nagy megterhelés hárul. Az egyetemi oktatok jelatős részének tudománycentrikus szemlélete, az iskolai oktatás dolgaiban való .járatlansága, néhányuknál e munka lebecsülése fékezi a hivatástudat kialakítását, neheziti a módszertani oktatást, esetenként a gyakorló iskolai munkát, mert e magatartás hatására néhány - nem tanárnak készülő hallgató - hasonló nézeteket hangoztat. Szükséges továbbá a gyakorlóév intenzivebb felhasználása a tényleges gyakorlásra. Az államvizsgán is a tanári pályára való alkalmasságot kell mérlegelni, az I-IX.félév szakvizsgái után.

E problémák ismeretében a tanév során mind tartalmi, mind szervezeti vonatkozásban több változtatást készítettünk elő,

A személyi feltételek javitása érdekében javaslatunkra a Művelődésügyi Minisztérium 5 uj szakmódszertani státuszt biztosított 1974 januártól kb. 3500 forint havi személyi bérkerettel. A BTK-n két uj álláshelyre egy angol és egy francia-orosz módszertanost terveznek, a TTK-n a fizika, matematika és kémia módszertani oktatást erősitik meg. Az MM irányelvét, ti. hogy jó szakmai felkészültségű és iskolai gyakorlattal rendelkező tanárt alkalmazzanak, részben sikerült figyelembe venni. Az intézkedés elhúzódásához hozzájárult az is, hogy több eredménytelen tárgyalásra,