József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1972-1973, Szeged

$ megyei továbbképzési kabinetek jóindulatától függő, mondhatni gebines alapon zajló egyetemi továbbképzés nem mondható túlságos szerenetíes megoldásnak. 3/ Az előbbivel párhuzamosan tisztázni kell az egye­temen folyó továbbképzés jellegét, tartalmi feladatait is. Szakmai súllyal folyjon-e ez a munka, vagy a változó iskolai élet komplex feladatainak megoldásához adjon segítséget. 4/ A többi szaktól a továbbképzés módszerbeli lehetősé­geivel elütő nyelvszakos tanártovábbképzés módozatait is ki kell dolgozni ahhoz, hogy az egyetem ebben a munkában is részt vállalhasson. /Ez természetesen nemcsak országos szintű feladat, hanem a mi érintett tanszékeinknek is törniük kell rajta a fejüket./ Az előbbiek tisztázása után vehet csak iószt az eddigiek­nél nagyobb súllyal és eredménnyel az egyetem á tanártovább­képzés munkájában. E feladát mindenképpen komoly, felelősség­­teljes teendőket ró ránk a KB határozat helyi megvalósitása során. Természetesen mindez - a továbbképzés ránk háruló volu­menétől és jellegétől függően - indokolt káderigényekkel is jár. Mindenkinek el kell ismernie, hogy e munka nem oldható meg jól felkészült és tapasztalt, középiskolai munkában is járatos oktatók közreműködése, beállitása nélkül. Lényegében ez is a szakmódszertani csoportok megerősitésének már hangoz­tatott igényét támasztja alá. A fentiek megvalósulásáig lényegében a mostani hét szakon, nagyjából az eddigiek szerint folytathatjuk a közép­iskolai tanárok továbbképzését. Természetes, hogy a tematikák módositása, javítása, a középiskolai igényekhez való szoro­sabb alkalmazása addig is követelmény. Feltételek, a realizálódás nehézségei Széles skálán mozognak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik illetve tehetik, elősegithe tik, raegkönnyit­­hetik a határozat végrehajtását, a reform munkálatokkal őr e­­haladását. Bőven tolulnak tollhegyre azoknak az objektiv feltétdeknek a sora, amelyek országos és egyetemi megvalósitása- 19 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom