József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1970-1971, Szeged
\%Q p 2 ** telesitéeére felkéri Dr.Csákány Béla rektorhelyettcct és Dr.Ketskemety István egyetemi tanárt* ad 1*napirendi pont flntiki Bejt lenti« boy iolinszky Károly adeleztt rhelyettes febr. 5-en Szegedre érkezik» a &l£ni: ^tórium két uj főosztályvezetőjét • a felsőoktatás elvi problémaival fo lalkozo, az oktatáspolitika kérdéseit a társminisztériumokkal egyeztető Elvi Főosztály vehetőiét Dj», Király Tibort» és a gyakorlat;!, effektiv végrehajtó teendőit; t továbbra ie ellátó Felsőoktatási Főosztály uj vezetőjét Dr* Kanczler Gyula elvtársat - mutatja be egyetemünkön, valamint a megyei és városi pártszerveknek*- Kéri az 5/ napirendi pont tárgyalásától való élt kintest, mivel ez esetben 5 h'napos, meghatározott Időre szélé tanszékvezető 1 megbízásról van szó, a ez közvetlen a rektor h tá körébe tartozik*- Tájékoztatja a Tanács tagjait as állami oktatás felülvizsgálatával kapcsolatos tennivalókról* Köztudott, hogy a X.Kongresszus határozat alapján az állami oktatás rendezerét, tartalmat és képzési formáit vizsgál t tárgyává kell tenni, annak érdekében, ho, y hogyan felelnek meg ezek a szocializmus építése jelenlegi és jövőbeni feladatainak, a totmikai forradalom követelményeinek és milyen célkitűzéseket, felad tokát kell kitűzni a további korszerűsites érdekében, a népgazdaság távlati terveivel összhangban 1935-ig* A vizsgálat szűk séges azért, mert a népgazdasági és társadrlmi feladatok végrehajtása, a szociallzmu? magasabb szinten történő építése minden téren megköveteli a képzettség növelését és az oktatási rendszernek állami szinten valc áttekintése révén kell keresni vél ezt arra, o, y ezeknek a nőve vő i dényeknek mennyiben tud megfelelni jelenlegi oktatási rendszerünk, milyen területekéi kell fejleszteni ahhoz, ho^y eleget tudjon tenni a követelményeknek, hóm a reform reformjáról ven sző, de termoszétesőn figyelembe kell venni a reform megvalósításénak t pasztalat.it is* A Központi Bizottság nem oktatási szakkérdésként kezeli ezt a vizsgálatot ^ hanem társadalmi problémaként, éppen ebből következőleg nőm kivan az áttekintés során az oktatás minden részlet«: vei foglalkoSni, hanem annak társadalmi szerepéből fakadó kérdéseihez kiván hozzányúlni* Természetesen a vizsgálat b fajezését nem kell várni a már megindított feladatok /pl* a korszerű képzés/ megvaléaitá;.ávul, A vizsgEÍlatnak nem szab d megzavarnia az oktatási tevékenységet egy fórumon sem; kéri az állami és társadalmi vezetőket, segítsék a különböző bizutt flgnk munkájába bevontakat, az érdekellek pedig tekintsék e munkát a KB részétől történő megbízatásnak és legjobb tudásuk sprint igyekezzenek a felad a tűk; it ellátni* Kéri, hogy ezek az elvtársak megbízatásukról tájékoztassák az egyetem vezetését, s az általuk készített anyagokból tartsanak másolatot, mert ezek a jövőben munkánkban hasznosíthatók leznek. Alapvető célkit zése a vizsgálatnak, hogy oktatási rendszerűik a lövőben még inkább az életre való felkészítést szolgálja. Az iskola nem tud minden tudásanyagot megadni, az alapokat biztosítja és a továbbképzéshez a készséget teremti meg* Ez a célkitűzés megegyezik korábbi elképzeléseinkkel* Ismerteti az áttekintő munka szervezeti rendjét; a vizsgálat során 9 átfogó téma kerül raegvizagáidéra, melyek minden iskolatípusban szerepelnek, de éppen átfogó jellegüknél fogva önálló megközelítést is igényelnek, 5 témák kidolgozására 9 bizottság alakult,
