József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged

- 10 -rint is a vizsgaosztályzatot döntően a lexikális ismeretek ha­tározzák meg. A kérdőiv alapján történő vizsgáztatási forma főleg két vo­natkozásban szült észrevétolt. A t~rt-lmi észrevételek summája egyfelől az, hogy túl magas volt a kérdések nehézségi foka, másfelől számos olyan perifériális jellegű kérdés is szerepelt, mai helyett jobb lett volna cen.trálisabb jolontőségü, a történelmi folyamatok . szempontjából jelentőségteljesebb kérdéseket felvenni. Az észrevé­telek másik csoportja főleg a kérdezés módjában itt-ott mutatkozó technikai, illetőleg az értékelési code-ban mutatkozó fogyatékos­ságokat érinti. Kétségkívül megállapítható mégis, hogy a kerdőiv utján történő számonkérés mint egyik lehetséges módszer helyes, a­­zonban a kérdésok összeáIlitá,sa javításra szorul. c/ A vizsgáztatás formáját illető további változás volt a jelen tanévtől kezdődően ~ vizsgatételek kiírásának kötelezővé tétele. Ennek helyessége tekintetében a vélemények erősen megosz- 1 nak. Ismert előnye, hogy kizárja a tételek megállapításánál az esetleges részrehajlást. Komoly hátránya viszont, hogy a jelölt számára nagyon kidomborítja a felvételi "vizsga” jellegét és óha­tatlanul az újabb érettségi képzete alakul ki benne. Pedagógiailag viszont éppen az cél, hogy a'jelölt képességeiről a vizsgabizott­ság kötetlen beszélgetés keretében győződjék meg. Ezért helyesebb­nek tartanánk e forma kötelező jellegének a megszüntetését, hang­súlyozva egyben azt, hogy a kötetlen beszélgetések kereteit ter­mészetesen továbbra is a felvételi tárgyak ismeretanyagának kell képeznie. d/ Valamennyi Karon elhangzott az Írásbeli vizsgák idő­tartamának felemelését célzó javaslat. Az e mellett szóló érvek ismertek és a megvalósításnak komoly-bb gyakorlati nehézsége nincs. Erre figyelőmmel helyesnek tartanánk az irásboli vizsgák időtarta­mának három órában történő megállapításán. d/ A jelentésekből megállapíthatóan vannak - ha nem is jelentős szánban - vélemények, amelyek az írásbeli dolgozatok tit­kosságát helytelenítik, többek között arra hivatkozva, hogy a tit­kosság kijátszására ma is meg van a ldhetőség. Magától értetődő azonban, hogy valamely módszer elvi helyességét nem döntheti az el, hogy ogyes esetekben mód és lehetőség adódik annak megsértésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom