József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1967-1969, Szeged
ól1* az egyik megvalósulási formája a demokratizmusnak. Az iskolai tanács felállítását a művelődésügyi hatóságok két évvel ezelőtt rendelték el. Funkciója lényegében a kirivó tanulói fegyelmi ügyekkel, a hátrányos helyzetben lévő tanulók problémáival és az esetleges pedagógus fegyelmi ügyekkel való foglalkozás volna# A bizottság tapasztalata szerint az iskolai tanács még nem tölti be teljesen azt a feladatot, amelynek ellátására, létrehozták. Jelen tanévben pl. még egyszer sem hivták össze. Lényeges lenne pádig, hogy a hátrányos helyzetben lévő tanulók problémáival legalább a tanév elején, esetleg félévenként foglalkozzanak az iskolában. Ez a C. osztályok problémájaként jelentkezik,a tanárok megítélése szerint. Egyértelmű ugyanis az ja megállapít ás, hogy a C. osztályok egészen más szakmai és pedagógiai feladat elé állitják a tanárokat, mint a másik két párhuzamos osztály. Ezen problémák megoldásának időnkénti megvitatása az iskolai tanácsban kívánatos és hasznos lenne. Az iskolai tanács feladatát a tantestület előtt is világosan tisztázni kell, mert a testület egyes tagjai nem látják tisztán azt. Van olyan vélemény is, bár ilyen jellegű probléma eddig nem is vetődött fel, hogy az iskolai tanács nem illetékes pedagógus fegyelmi ügyekkel való foglalkozásra, b. Az iskolavezetés együttműködése a tömegszervezetekkel igen jónak mondható. Az állami vezetők minden lényeges kérdésben kikérik a párt- és szakszervezet véleményét és azt figyelembe is veszik döntéseiknél. Az együttműködés hatékonyságát növeli az is, hogy az állami és tömegszervezeti vezetők havonként rendszeresen megbeszéléseket tartanak, amikoris egy-egy hónapra - a munkatervekben rögzitett feladatok alapján - maghatározzák a legfontosabb teendőket.- 2 -