József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

részvételé vei. nagy érdeklődé.« mellett megvitatták a Rozsdatemető o. darab szegedi előadását stb./. Az évfolyamfelelősök egyéni és csoportos beszélgetések keretében fenekednek a hallgatók megismerésére és nevelésére« felléptek a szórványosán előforduló negatív jelenségekkel szemben, figyelemm 4 kísérik a hallgatók tanulmányi fegyelmét, az érdekelt tanszékekkel együttműködve igye­keznek az eredményes tanulást gátló jelenségeket leküzdeni, szociális és fegyelmi ügyekben meg­teszik az észrevételeiket, s általában lelkiismeretesen el egot tesznek azoknak a kötelezettségeiknek, amelyeket az évfolyam felel ősök feladatairól szóló iránymutatás számukra előirt, Bár azévfoly&mfeleiősök nagy energiát fordítanak az egyéni foglalkozásra is, e téren nehézsé­get jelent, hogy egy-egy évfolyamfelelősre aránytalanul sok hallgató Jut /az I—1I» évfolyamon 2-2. a III-IV. évfolyamon 1-4 évfolyam félidős működik, évfolyamonként 70-90 hallgatói létszámmal/ Erre figyelemmel felmerült az a javaslat, hogy a hallgatók egyéniségének jobb megismerése és a neve­lőmunka hatékonyabbá tétele érdekében a következő tanévtől kezdve kívánatos lenne a csoportfele­lősi intézményt bevezetni. b./ A Bölcsészettudományi Kar Világnézeti Nevelési Bizottsága is sikerrel birkózott meg a patronáló hálózat kiépítésének, működésbe hozásának és irányításának feladatával. Tevékenysége során jelentékeny erőket hozott mozgásba, A ViláaiézeÜ Nevelési Bizottság mindenkor élvezte és élvezi a pártvezetőség hatékony támo­gatását Segítséget kapott a személyek kiválasztásában! mozgósításában, a feladatkörök tisztázásában, a reszortok irányításában. A pártvezetőség menet közben ellenőrzi és jfivilja az apparátus működéséi. Az áprilisi párttaggyülésen a vezetőségi beszámoló Jelentős teret szentelt az alapszervi patronáló munka eddigi eredményei értékelésének, é:s megszabta a soron következő tennivalókai A pártvezetőség megállapította, hogy bár az intézmény maga uj, és kevés tapasztalat halmozód­hatott csak fel, a hozzá fűzött remények yalószlnüleg valóra válnak. Az oktatók segítséget nyújtanak a munkatervi feladatok, a felvélódő eszmei- politikai, szakmai, szociális és fegyelmi problémák - megoldásához, előmozdítják a célravezető munkamódszerek kidolgozását. Rendszeresen részt veszt­nek a vezetőség és taggyűléseken, politikai körökön és az alapszerv egyéb megmozdulásain. Többen közülük sikeresen szolgálják a pártépjtést A kezdeti eredmények ellenére még nem be /él­hetünk frontáttörésről. Egyrészt hiba volt, hogy a legtapasztaltabb patronálok nem az L évfolyamra át­kerültek« Másrészt maga a KISz sem eléggé igényes a patronálok munkájával kapcsolatban, öltem merit'- ki az uj forma nyújtotta lehetőségekéi Mindezek után talán nem tekinthető eltúlzottnak c. a megéli, pités, hogy az é «folyamfelelősök munkájának eredményességét pillanatnyilag elsősorban ak­tivitásuk és mozgalmi tapasztalatuk határozza meg, tehát azok az oktatók végezték eddig a legjobb évfolyamfelelósi munkát, akik a párt— és KISz-munkában bőséges gyakorlattal rendelkeznek. Az állami vezetők nemcsak azzal támogatják a Nevelési Bizottság munkáját, hogy minden munkaértekezletén megjelennek, de a' hozott határozatok gyakorlati valóraváltása során is. Ma már a dékáni apparátus igénybe veszi az lietékes patronáló tanárok segítségét minden olyan úgy, kére­lem eldöntésénél amelynél az egyéni körülmények, a szakmai és politikai munka a szociális helyzet ismerete szükséges/vizsga- és évfolyamhalaszíás, átiratkozás a levelező tagozatra, szociális segély kolléjíumi felvétel, külföldi ul fegyelmi ügyek. stb./. A patronálok maguk is sűrűn jelentkeznek*- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom