József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

így « tan.árszakos hallgatók számára feltétlenül szüksége* lenne az általános lélektani jegyzek s később tankönyv, mert * megjeleni Általános léiéi a „ tankönyv speciális jellegű, J a lélektan szakos hallgatók szükségletei?* készülj

A román nyelvek területén hiányzik a francia njyÍvtörténeti segédeszköz, s nem telje* a leíró francia nyelvtan: jegyzet seme A olasz irodalom területén hiányzik a régi olasz irodalmi jegyzet /Kardos Tibor profi gondozásában, EL TE/, s a legújabb kor olasz Irodalma /Sallai Géza docens tollából ELTE/,

A magyar irodalomtörténet területén hiányzik á XX, század magyar irodalomtörténete c. jegyzem amely elkészült ugyan, de a vitát Mtc nem tartották meg, így eddig nem jelenhetett meg. Az irodalom történetírás története <•* jegyzet viszony- későn i'-len r n g /1963/.

Problematikus a középkori egyeteme s történet jegyzetelnek sorsa, A reform tw éppen a körben hozta * leglényegbevá&obb változásokat /a II, évfolyam végén s ‘„•ülgaiák -vádig az V. su tói az lö4b-íg terjedő időszakból vizsgáztak, a reform azonban ezt az Időhatárt 1789-ig terjesztette ki/, A középkori egyetemes történeti jegyzeteknek éppen az iö48~1789-ig íe jedő része & legeiavulUöb» a leginkább problematikus,

Az és legújabb kori gy-temes történetből * reform szellemében 1789—1962 időközben országonkínt tárgyalják a történelmei« de «*, « jegyzetek többségének elkészülé*: határid vie csak 19.65,, szeptember fi A való helyzet felmérése azért okoz bizonyos nehézségeket, mert e jegyzetek többségét az ELTE oktatói készítik, E keretben az egyes országok történe' tárgyaló jegyzetek mellett három összefoglaló jegyzet is készül : A nemzetköz- munkásmozgalom 1789*4962. A nemzetközi viszonyok története 1789U 1962» A gyarmati rendszer kialakulása, fejlődése ó* f .'üomlása* Ezeknek a jegyzeteknek az elkészül lése is csak a következő tanévben várható,

Uj jegyzetre* majd tankönyvre lenne szükség a középkori magyar történetből, mert a jelenleg ott használt két tankönyv - bár viszonylag nem régen jelent meg - a refer-o szempontjából bizonyos átdolgozást igényelne* A Történettudomány tárgya, módszere a segéd- és rokontudományok -me. '« oktatási forma eddig főkollégium volt* a refo m szerint gyakorlat lett, A ,fr enleg használt jegyzet, még az előadáshoz készüli, szüksége« I >nne a gyakorlatnak megfelelő jegyzet megírása.

Az újkori magyar történetből az oktatók riidomása szerint mindössze egy .jegyzet készül /M*gyarország története 1919-1945/« Az oktatok az anyngoi monográfiákból* dók .meo• amkladványckbó’ és tanulmányokból szedetik össze a hallgatókkal : \i lenne szükséges a megfelelő jegyzet ne él korább kikészítése»

Az oktatók foglalkoztak e kérdésen belül a levelező hallgatók helyzetével is, * ismételten rámutattak azokra a nehézségekre amelyekkel a jegyzetellátás terén levelező hallgatóink küszködnek, így »/ Újkori magyar történeti tanszék szükségesnek Játj* a Magyarország története* I79(W849 és Magyar »r-oág története 1849-491/ c, tankönyv, ill, jegyzet átdolgozását* Más oktatók arra hívjak fe! figyelmünkéi» ho.gv ha a jegyzeteket nem »s adjuk : külön » lev,»' ezó hallgatóknak, akkor legalábbis bőséges :Ati:i kellene készíteni* Íriszen levelező hallgatóink igen sokszor nem képesek beszerezni az előír? jegyzeteket, A Magyar irodalomtörténeti intézel különösen az olyan levelező hallgatókon, kíván segíted. ak’V ' >-th városokban* falukban, készülnek levelező tanulmányaik-a, « nem képeset: a kötelező szs.kirodalmat beszerezni. Ezek számára javasolta az olyan szöveggvüjteme vek öss állítását, amelyek a kötelező szakirodalmat tartalmazzák,

II, A reformmal bevezetett kollégiumpk, ^z^ináriumok* valamint kísérleti jellegű tárgyak__£rpblémáj, _ a»/ A reformprogramokkal az oktatók többsége elégedő még nem volt alkalma a program előnyeit felmérni* ÜL hibáit kiértékelni* Mpgís egy-két helv ózható hibára felliivták az oktatók figyelmünket,

A Magyar Nyelvtudományi Intézet vezetője szerint a megtárgyalt és megjelent program között általa sérelmesnek véli különbség tapasztalható : a szakbizottság a ny.-Ivtörténetí programot agy fogadta ei hogy az az előadóknak szaKd .ezet biztosilotl a részdiscípllnák sorrendjére Mire a program elkésarit, ez a tétel kimaradt belőle, s az anyagú mos! her gtörtén ettel kell kezdenek* holott megítélése szerin: a szókészlettel történő kezdés er< dményes >,bh 0, itást biztosítana, Aa I. sz. Irodalomtörténete intézet szerűit módosítani kell az Esztétika és * Bevezető az irodalomtudományba c. előadás programját, c* utóbbiba be kell dolgozni a gyümölisöző B*-m vi* eredményeit is.

A Román Nyelvek é« Irodalmak Intézete szerint helytelen szemlélet, hogy a reform a francia Irodalom történetét 10 félévre húzta szét* Helyesebb lenne ezt a diszciplínái is 8 félévre korlátozni, ásódig úgy, hogy a XVII XX, századra 6 félév j- ínat a középkorra és a XVI. századra W félév.

b./ A reform szellemében és engedélyi alapján néhány helyen kísérleti jellegű, a reformban nem *ze;-ep. lő speciálkollégiumok*! vezettek be, Így az ókori történ el bői hirdettek meg speciálkollégiumokat, sm — lyek a helytörténeti "-wag - egészei an ulmányozásához és kutatásához kívánnak segítségei nyujran a leendő tanároknak*- 4 -