József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

-6-13-azzal jelenleg az egyetemi tanácsülés,véleménye szerint nem tud foglalkozni, még a kari tanácsülés is nehezen* Havasi Zoltán: Közérdekű kérdést vet fal éspedig olyant, amely mind a három kar vonatkozásában érdekes lehet és m._^Ítélése szerint a korszerüsitési mun­kák fejezetébe vág# Hagyományos volt a könyvtári munkát bekalkulálni minden egyetemi reformtörekvésbe# Véleménye az, hogy az utóbbi időben e téren némi szakadás mutatkozik# Wittman elvtárs felszólalásában utalt arra, hogy van bizonyos kötelező irodalom és ezt a kötelező irodalmat a levelező hallga­tók és a nappali hallgatók nem azonos mértékben kapják,meg# Véleménye szerint az oktatás gépesitése időszakában vagy a tanulás automatizálása időszakában sem fog elkövetkezni, az az idő, hogy a hallgatók a könyveket nélkülözni tud­ják# Véleménye -sae-riafr a reformmunkálatokat jól értelmezi, törekvések egyik célja az, hogy a hallgatók egyre önállóbb tevékenységet fejtsenek ki tanulmányaik során.Eppen ezért a hallgatókat a kön/íyvvel való bánásmódra meg kell tanitani# A ma 50 évesek ezt megtanulták még egyetemista korukban, a ma 40 és 30 évesek nem mindegyike, viszont ezek foglalkoznak a 20 évesek­kel# Ezek nagyrésze az irodalomkeresés elemi fogásait nem ismerik# Megité­­lése szerint me^ kellene tanitani hallgatóinkat a könyv-anyagban való eli­gazodásra# Ez évek óta el is hangzik a minisztériumban, azonban még minisz­tériumi rendelkezés, illetőleg tantervi utasitás erre nem jött# Véleménye szerint ez is a reformmunkálatokba vág# A hallgatóban külön izgalmat kelte­ne, ha rájönne, hogy valamilyen ismeret milyen összefüggésben van egy másik ismerettel# Lengyelországban tantervi előirás kötelezi a hallgatókat arra, hogy megismerkedjenek ezekkel az ismeretekkel# Ott két ütemben történik a hallgatók ilyen fajta képzése, elsőévben általános könyvtár használati is­mereteket sajátítanak el, harmadéves korukban amikor a szakdolgozatukat csi­nálják, akkor fejezik be a könyvtárhasználati képzést# Ágoston Györi .v: Bejelenti, hogy az anyagnak az összeállitásánál általános felméréseket végeztek csupán és nem tértek ki konkréten a hiányosságok fel­mérésére# A rektor elvtárs által javaslatba hozott tanulóórák tartását is gelmérték, sajnos azonban arra az eredményre jutottak, hogy tanterem hiányá­ban a tanulóórák megtartása keresztülvihetetlennek látszik# Az Egyetemi i'anács előtt bemutatott anyag a korszerüsitések problémáival is foglalkozik, de nem öleli fel a korszerüsités össze problémáit# Vannak módszertani kérdésekéig, melyek megoldásra várnáik, azonban erre nem tért ki a referátum# A könyipas^­­nálati oktatás stúdiumának a bevezetését nem tartja keresztülvihetőnek a mai órarendi beáliitás mellett. A referátum kitér a mutatkozó jegyzet és tanköny­vek hiányára és véleménye szerint érdemes lenne e téren egy vizsgálódást el­indítani, mégpedig olyan értelemben, hogy a meglévő jegyzetek megfelelnek-e a minisztériumi intencióknak és az egyetemi oktatás színvonaláig i^gt-artják-e? Wittman l'ibor: Véleménye szerint a mai egyetemi tanácsülésen szereplő mindkét jelentés rendkívül hasznos munkának a gyümölcse# Mindkettőnek jellemző voná­sa a helyzet bemutatása a részletekkel együtt# Nagyon fontos kérdésnek találja a tanárképzésben az V#év kihasználható fokának- a kérdését# tJJc *'Ayníua-fc Szőkefalvi-Na.,;/ Béla: A könyv használatának studiumi bevezetését az óraszá­mok amugyis túlzsúfoltsága miatt nem tartja helyesnek, ehelyett a tanrend összeállitásánál kellene erre a kérdésre is kitérni és megfelelő utbaigazitást adni# Budó Ágoston: Javasolja, hogy a felvételre kerülő hallgatók részére készít­tessék egy megfelelő ismeretanyag az egyetemről, melyet szerinte is leghe­lyesebb lenne a tanrendhoz csatolni. Ez az ismeretanyag felölelni az egyetem­ről szükséges tudnivalókat, utbaigazitást adna hallgatóinknak az egyetem életről#

Next

/
Oldalképek
Tartalom