József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

Ul- b -ieuoi példaként megemlíteném hogy a szervetlen kémia, mely sokáig lexikális, leíró jellegű volt. szia esen óé és vonzóbbá vált a Hallgatóság előtt azáltal, hogy szakítva a régi előadási módszerrel, az előadás és az oktatás alappillérévé a modern periódusos rendszert válasz­tották, melyben az öleinek elektronkonflgurádója« az atomok mérető messzemenően figyelembe van véve. Szabó professzor tapasztalatai szenni az uj periódusos táula alapján való oktatás a régsnéi alaposaim ti'dást ad, a jelenségek összefüggéseire uivja iel a figyelmei, s mind az oktató, mind a hallgató munkáját megkönnyíti. Hasonló elvi, szemléletmódDeli változás ment végbe pl, a szerves kémiában is, ahol a tulzoít méretű ismeretközlés helyett egy.ro inkább a fizikai szerves kémia karul előtárDe, a kémiai kötés elektronelmélete, az átrendeződések mc-ci­nizmusának megértése egyik fő célkitűzéssé vált A növény lan, az állattan, általában a Diológiai tárgyak területén bekövetkező szemiéletmód változása az oktatásoan is egyre inkább tért hódit, Természetesen az alapozás miatt nem kerül­hető el e tárgyak oktatásánál a jövőben sem bizonyos mértékű, lexikális anyagismeretközlés, így a szervezettan és a rendszertan oktatásának mennyisége aligha cs ök ken the tő, de a filogenetikai, ökológiai é3 funkcionális szemlélet jelenti azt az utat, melyen keresztül az összetübbések bemu­tathatok. Az élettan, a molekuláris uiológia, a Diokémia és a biofizika oktatása pedig éppen az­által válik korszerűvé» és modernné, hogy iparkodik más tudományága lkai- kémiával, fizikával, ma­tematikával együttműködni, ezek segítségét igénybe véve uj összefüggések felismerésére töreked­nek. A nemrég elkezdett biológus képzés megindításán an a Kar oioiógus professzorai sokai tettek s neás kis részoen az ő éruemük volt e fontos szak beindítása és a képzési program kidolgozása, A szak beindítása elvileg is, önmagába véve is a biológia oktatásának minőségi változását jelenti. Korábban a biológia tanítása a biológia-kémia szakos és a biológia-földrajz szakos tanárjeiolt­­hallgatókat érintette, A tanárképzés sajátosság!, a másik szakuknak azonos súlya bizonyos mér­téig korlátok közé szorította a biológia oktatását. A sort és a példát nyilván lehetne folytatni. Az elmondott és el nem mondott, de ismert pél­dák azt matatják* hogy a kellően átgondolt oktatási program* megfelelő* modern szemlélet alapján felépített előadások, az előadások színvonala és igényes mcjtarttisa, azokra való felkészülés a korszerű oktatás legaíapvetőbo követelményei. Mindez azonoan önmagában sokszor kevés, különös­képpen a természeti t iományok ofíatásánál. A kar Oktatói egyre inkább látják, hogy az oktatási se­gédeszközök, kozák pi, az audio-vizuális berendezések, egyéb célgépek használata egyre inkább szükségessé válik. A kísérletes tudományok alapozó előadásainál* de sokszor a speciálkollégiumok tartásánál is szükséges, hogy az előadáson elhangzóink kísérletesen is igazolást nyerjenek a hallgatóság előtt. Ez régen is, na is s a jövőben is ióUztü és helyes kiegészítés volf és marad* Az előadási kísérő bemutatás történhet a helyszínen, de történhet az előadási termen kívül. Ilyen jellegű be­mutatások céljaira a televízió és a hím alkalmas. Tudomásom szerint karunkon ipari televízió al­kalmazására az oktatásban eddig még nem került sor. LegutÓDo azonoan a Kísérleti Fizikai Intézet hozzájutott ipái televíziós berendezéshez, ennek Elszerelése folyamatban van, s várakozással te­kintünk a felhasználása felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom