József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1966, Szeged

szak végéig 8b fő részére javasoltak belföldi ösztöndíjat. Ezzel szemben a gyakorlatban megvalósíthatatlan értékű, illetve mennyiségű külföldi tanaim ényntat vettek tervbe, esetenként alkotószabadsággal párosítva, A tervben 228 fő /együttesen 1031,5 hónapot kitevő/ kül’ Idi tan ni mán y,ttját tervezték - alkotószanadságot 62 fő kért együttesen 278 hónapot kitevőén.

Előléptetések. A tanszékek részéről igái nagy számban érkeztek javaslatok oktatóknak magasabb minőségű /24 egyetemi tanári, 80 docensi, 66 adjunktusi, 18 tanársegédi, 5 tudományé* munkatársi, 5 tudományos főmunkatársi, 2 osztályvezetői, 1 nyelvtanári/ álláshelyre történő kinevezésre, Pusztán a számszerüséget nézve ez talán soknak látszik* de figyelembe véve az okfátok adottságait és eddigi munkáját* továbbá szolgálati idejét* végeredményben valamennyi igényi számba kell venni. Természetesen a tényleges realizálódás az érdekeltek továboi mu * ájátóí * a káderfejlesztési tervben foglalt feladatok teljesítésétől függ. nem utolsósorba' pedig gy

gazdasági lehetőségektől.

Uj tanszékek felállítása és régiek öss gvonása, vagy szétválasztása,

1/ Állam- és Jogtudományi Kar I

Uj tanszék felállítására a Mezőgazdasági és Munkajogi tanszék tett előterjesztést. Javasolt* a tanszék kettéosztását Munkitfogi, valamint Mezőgazdasági jogi tanszékre. A javaslat megalapoz ?. A «Mezőgazdasági jog* cimü főkollégium önmagában két jelentős jogterületet - a földjogot és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogot- fogja át s igy kutatási és oktatási önállósítása vagy * munkajogtól való leválasztása szükséges, A Mezőgazdasági jogi tanszék felállítása létszámigényt nem von maga után. A tanszéken működő dr. Veress József adjunktussal a tanszékvezetés kérdése megoldható, az időlegesen a Polgári jogi tanszékhez beosztott Tóth Lajos gyakornok pedig a továbbiakban kifejezetten mezőgazdasági joggal kíván foglalkozni, s igy ezen tanszék tanszemélyzeti ellátottsága is megoldódnék.

i

2./ Bölcsészettudományi Kar I i

Itt elsősorban fel kell hivni a figyelmet az általános nyelvészeti tanszék felállításának szükségességére, ami az összes nyelvi tanszékeket érinti és amire vonatkozóan a Finnugor Nyelvészeti Tanszék káderfejlesztési terve tartalmaz konkrét javaslatot, Az Ókortörténeti és Régészeti Tanszék tervezetében körvonalazódik a tanszék kettéválasztásának és önálló régészeti, valamint ókori történeti tanszék felállításának reális és a tudományos szükségletekből következő terv»* A Neveléstudományi és Lélektani Tanszék szétválása egy részről már korábban felmerült, másrészről pedig éppm a pillanatnyilag egy kereten belül kezelt két önálló disctplínára való tekintettel a tervidőszakon belül feltétlenül megvalósitandónak minősül.

Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy a Kar fejlődésének 5 éves perspektívájában és e általános egyetem-szervezési tendenciákat tekintve uj tudományszakokat képviselő tanszékek felálütása mellett helyesnek látszanék rokon tanszékek intézeti egységgé történő összevonása. Ez * megoldás szervezeti lehetőséget biztosítana egy-egy intézet elvben korlátlan rész-fejlesztésére. így így pL elképzelhető volna a meglévő idegennyelvi tanszékek összefogása egyetlen idegennyelvi intézetté, amelyen belül a pillanatnyilag nem is oktatott idegen nyelvek oktatása lényegesen egy« szerübben volna biztosítható, mint újonnan felállítandó tanszékeken.