József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 26., V. rendes ülés
Tisztelt Kari Tan es! Legyen szabad az ölasz Tanszékre meghirdetett! pályázatok bizottsági elbirálása előtt néhány mondatot szólnom tanszékvezetői minőségemben, a jegyzőkönyv száméira is. 1978é>ban, tanszékvezetői megbizásomkor, hatóságaimtól azt a feladatot kaptam, hogy a tanszéket fiatalítsam meg, vagyis biztosítsak fiatal káderutánpótlást. Azóta, két év óta, legalább tizenhat fiatal kollégával, tárgyaltam ennek érdekében, nem egyszer hónapokon keresztül. Közülük a legértékesebbek, a legjobban felkészültek, kimondott, vagy ki nem mondott okokból, nem vállalták a feladatot, még a pályáza.tot sem. Az ok rajtam kivül áll, nekik adott szavam azonban kötelez a titoktartásra. A tizenhat közül mindössze heten pályáztait. Szomorúan állapítom meg, hogy, amikor átvettem, az Olasz Tanszék igen válságos állapotban volt káder-szempflfntból, de a hallgatói állomány szempontjából is. Nem feladatom, nem is kivánom ebnek okait taglalni, nem is ismerem mindet. Nálam jobban ismerik, akik itt voltak. A következmény viszont az, hogy a legmegfelelőbb, legképzettebb fiatal káderek már 1978 előtt más területeken helyezkedtek el. Ebből egyrészt az következik, hogy egyáltalában pályázatot kellett kiimi, amikor hirtelen két státusra is kínálkozott a lehetőség ez év tavaszán, másrészt az, hogy a. pályázatokban lefektetett követelményeknek a mai napon egyik pályázó sem felel meg maradéktalanul, csa.k többé-kevésbé. Az ok nem a pályázat szövegében rejlik, a benne foglaltak nem túlzóak, hanem a szükségnek felelnek meg, és távlatilag vannak felépitve. Most azt kell néznünk és eldöntenünk, hogy az adott erőkből a távlatilag is legtöbbet x^árákfesi Ígérőket válasszuk ki. A feladat nagyon összetett, a szükségletek nagyon bonyolultak. Az oktatói hármas követelmény mellett, a pályázóktól megkívánt szakmai és tudományos munka, a kifogástalan erkölcsi és politikai magatartás mellett figyelembe kell venni, hogy mennyire lá.tszik biztosítottnak a jelöltek részvétele a tanszék mindennapi életében, szervező és ügyintéző munkájá■»Híj ban, a feielős munkakörök elosztásában. N^m lehetséges tová.bb fenntartani azt az állapotot, hogy a lejáró oktatók túlsúlya esetén, rövid', szegedi tartózkodásuk mia.tt a tanszékvezetőnek kelljen ellátnia xxskxi azok iák a feladatoknak sokaságát, amelyeket kiadhatna munkatársainak, ha azok jelen lennének. Távollétükben azonban sokkal több fáradozásba és ügyintézésbe kerül elérni és megbízni őket, mint azonnali cselekvéssel elintézni a kisebb-nagyobb folyó ügyeket. Ü E^, viszont, a "sok kicsi sokra megy" elve xs alapján, túlságosan nagy terhet ró a tanszékvezetőre és elvonja őt fontosabb feladatainak teljesítésétől. A nyolc pályázó közül három nem szegedi, közülük legalább egy esé-
