József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979
1979. április 19., IV. rendes ülés
- 5 -a tanárjelöltek többsége gyakorló iskolai munkájára ötös,ill.négyes osztályzatot kap.A differenciáltabb értékelés igénye valóban fennáll,bár nem biztos,hogy segitené a hivatástudat kialakítását. A hivatástudat és a szaktárgyak Ennek a témának bővebb kifejtése a szaktanszékek feladata.Itt csak annyit jegyzőnk meg,hogy a szaktárgyi képzés tartalmából kibontakoztatott és az egyetem nevelő munkájának folyományaként kialakult hivatástudatról a tanszékek oktatói úgy győződhetnek meg a legjobban,ha meglátogatják az ötödévesek tanitási óráit a gyakorló iskolába!^ tanárjelöltek kötelességei közé tartozik,hogy zárótanitásuk. ra meghivják azt az oktatót»akinél szakdolgozatukat készítették. Több egyetemi oktató valóban látogatja a tanárjelöltek óráit,de a tanszékek mint pedagógiai közösségek ritkán szokták értékelni négyéves nevelő-oktató tevékenységüket olyan szempontból,hogy a hallgatók hogyan állják meg helyüket a gyakorló iskolában,később pedigj|i tanári pályán. A hivatástudat és a pedagógiai tárgyak köréből a módszertan szerepéről szólunk bővebben.Az ötödév folyamán a tanárjelöltek az egyetem képzési terve szerint módszertani oktatásban nem részesülnek.A jelenlegi képzési terv szerint a IV.évEen folyik a hallgatók módszertani felkészitése egyrészt elméleti isme* retek nyújtásával,másrészt gyakorlati jellegű feladatok megoldatásával.Elvileg a IV.év folyamán a hallgatóknak olyan elméleti isleretekre kell szerttenniök,melyek megkönnyitik számukra a gyakorló év alatt /a hospitálások és a gyakorló tanitás során/ az oktatási alapelvek megfigyelését és alkalmazását.Módszertani ismereteik természetesen viszonylag szükkörüek,alkalmazni azokat csak a legrátermettebbek tudják.A gyakorlóév feladata éppen az,hogy a szükkörü ismereteket bővitse,és gyakorlati alkalmazásukba a hallgatókat bevezesse. Mit tehetnek és tesznek a szakdidak^ikusok az ötödév jobb kihasználásáért?
