József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1978-1979

1979. április 19., IV. rendes ülés

A tanári hivatástudat kialakitása különös tekintettel

az ötödévre

/Helyzetelemzés és kitekintés/

. Mielőtt elemeznénk az ötödév helyzetét és javaslatokat tennénk jobb kihasználása érdekében,szeretnénk felvázolni,hogy - elképzelésünk szerint - mely tényezők játszanak döntő szerepet a bölcsészhallgatók hivatástudatának kialakításában az ötödév folyamán:

1. az egyetem képzési terve és célrendszere,

2. a képzés tartalma»beleértve a marxizmus-leninizmus oktatását, a szaktárgyakat»pedagógiát»pszichológiát és a módszertant is,

3. a szak- a pedagógiai és marxista tárgyak egymáshoz való viszonya, talán - amennyire lehetséges - integrációja,

4. a hallgatók gyakorlati tevékenysége a fenti tárgyak elsajátításakor,

5. a hallgatók felkészítése az önképzésre:szakmai,ideológiai és módszertani képzettségük önálló fejlesztésére,

6. a hallgatók felkészítése a tanári pályával kapcsolatos nevelő és oktató tevékenységre,

7.a hallgatók felkészítése a társadalmi és közéleti tevékenységére .

A fenti tényezők közül az egyetem képzési terve szerint a tanári pályára való felkészítésben az ötödév folyamán meghatározó szerepet játszik a tanárjelöltek gyakorló iskolai tevékenysége; kis mértékben befolyásoló tényezőként hathatnak a szaktárgyak heti kis óraszámukkal; a pedagógiai és határos tudományok részesedése pedig a tanárjelöltek hivatástudatra való nevelésében szinte minimálisnak mondható.

Az ötödéves hallgatók heti elfoglaltsága a tanrend szerint:

Pedagógiai szeminárium egy félévben heti 1 óra

Pedagógiai lélektan heti 1 óra

Szaktárgyi elfoglaltság egy-egy szaktárgyból heti o-7,

átlagban a kétszaktárgyból együtt heti 8

._______4 0 c _

í 4 O'nzji.'mA,' *2/0 oooo